Kuvait most a világ forró pontja

Napok óta Kuvaitban mérik a legmagasabb hőmérsékletek a világban. Kuvaitvárosban hétfőn közel 52 fokot mutatott a hőmérő.

Kuvait a Perzsa-öböl északi partján terül el mindössze 18
ezer négyzetkilométeren. Ez a kis arab állam az elmúlt napokban a Föld
legforróbb vidéke volt. A fővárosban hétfőn (július 16.) például 51,9 fokig
emelkedett a hőmérséklet, a napi átlag pedig 43 fok fölött alakult! A városban
az elmúlt 1 hónapban felhő is alig volt az égen, ami nem is csoda a gyakran mindössze
7-9 százalékos páratartalom mellett.


Kuvait egyik jelképe, a Kuvaitvárosban álló három torony.

Kuvait nagyjából az északi szélesség 28-30. foka között
terül el, a (globális légkörzés részét képező) Hadley-cella leszálló ágának
térségében. A Hadley-cella az Egyenlítő és a Ráktérítő (a déli féltekén a
Baktérítő) között egy zárt cirkulációs rendszer: az Egyenlítőnél a meleg,
nedves levegő felszáll (itt sok a felhő- és a csapadék), majd a pólusok felé áramlik
a troposzférában a térítőkig, ahol visszaáramlik a felszín felé. A rendezett
leáramlás miatt ebben a térségben állandó a magas nyomás (szubtrópusi magas
nyomás), a leszálló levegő kiszárad, a felhők feloszlanak. A csapadék hiánya miatt
a Földnek ezt a részét a sivatagok, félsivatagok uralják.

A Hadley-cella sematikus ábrája:

Hírek, érdekességek

A klímaváltozás a katicabogarak színét is befolyásolja?
Brit tudósok hollandiai megfigyelésekre alapozva azt állítják, hogy a katicabogarak bizonyos fajai háttérbe szorulhatnak más egyedekkel szemben.
Klímaváltozás – Mely országok a leginkább érintettek?
Egy tanulmány látott napvilágot a napokban, mely rámutat, hogy mely államokat fenyegeti leginkább a globális felmelegedés hatása.
Floridáig utazott a szaharai homok
A szaharai homok több mint 8 ezer kilométert tett meg Afrikától az amerikai partokig, és szokatlanul nagy koncentrációban érte el a Karib-szigetek északi részét, majd tovább haladt a Floridai-félsziget felé.
Emberi hatások okozzák az egyre gyakoribb mediterrán aszályokat
Egy frissen megjelent tanulmány szerint az ember tehető felelőssé az egyre súlyosabb dél-európai szárazságokért.