A korallok jelenthetik a kulcsot az UV elleni védelemben

A korallok nemcsak lenyűgöző látványt nyújtanak, de egy olyan titkot is rejthetnek, amelynek segítségével néhány éven belül elkészülhet az első napégés elleni pirula.

A Napból érkező ultraibolya sugárzás káros hatásairól - főként a nyári időszakban, illetve az ózonlyuk kapcsán - gyakran hallhatunk. Az UV sugarakat a sztratoszférában található ózonréteg részben megszűri, de az A és B komponens nagy arányban lejut a felszínre. Ezek a sugarak ugyan nélkülözhetetlenek a csontok egészséges fejlődéséhez, a D-vitamin képződéséhez (UV-B), illetve ezeknek köszönhetően barnulhatunk le, azonban számos veszélyt is rejtenek. Hozzájárulnak a bőr öregedéséhez, a bőrleégéshez, roncsolhatják a génállományt, így akár bőrrák (melanóma) kialakulásához vezethetnek. Emellett gyengíthetik az immunrendszert és károsíthatják a szem sejtjeit is, ami idővel szürkehályogot eredményezhet.

Az UV sugárzás ellen úgy védekezhetünk, hogy amikor a legerősebben tűz a nap, a nyári hónapok alatt a 11 és 15 óra közötti időszakban, kerülni kell a közvetlen napfényt, és 15-20 faktoros fényvédő krémekkel kell rendszeres időközönként kenni bőrünket. Egy 15 faktoros, széles spektrumú, azaz az A és B sugarakat egyaránt gyengítő naptej már 90 százalék feletti védelmet nyújt, de e fölött a faktorszám növelése már nem eredményez olyan nagy különbséget. 100 százalékos védelmet egyetlen krém sem ad. A fejre kalapot és UV-védős napszemüveget érdemes tenni. A jövőben azonban elképzelhető, hogy elegendő lesz egy pirulát bevennünk.

Brit tudósok ugyanis a Nagy Korallzátonyt tanulmányozva rájöttek arra, hogy ezek az élőlények, pontosabban a velük szimbiózisban élő algák, egy olyan anyagot termelnek, amely a korallba kerülve és ott átalakulva mindkét szervezet számára védelmet nyújt a káros UV sugárzás ellen. Sőt mi több, ez a védelem azon halakra is kiterjed, amelyek elfogyasztják a korallokat. A tudósok ezért úgy gondolják, hogy ha sikerül rájönni arra, hogy az UV védelemért felelős összetevő hogyan állítódik elő és transzportálódik egyik szervezetből a másikba, akkor laboratóriumi körülmények között is előállíthatják például egy tabletta formájában.

A kutatást vezető dr. Paul Long szerint már igen közel járnak az összetevő mesterséges előállításához, és a bőr és a szem számára védelmet nyújtó pirula akár öt éven belül valósággá válhat.

A kutatás azonban más téren is sikerekkel járhat, hiszen az eljárást akár a mezőgazdaságban is alkalmazni lehet olyan növényfajok nemesítésére, amelyek jobban tűrik az erős napsugárzást. Így például a mérsékelt égövre jellemző, tápanyagban gazdag növények, mint a búza vagy a burgonya a jövőben akár a trópusokon is megteremhet, ez pedig a világélelmezésben nyújthat nagy segítséget.

Hírek, érdekességek

Zivatarok augusztus elején is
Augusztus első hétvégéje meglehetősen változékony időt hozott. A szombati fővárosi felhőszakadás utána vasárnap délután először a Balaton környékén észleltünk vonalba rendeződött zivatarokat, később a Mátrában fejlődtek intenzív csapadékot adó gomolyfelhők, amiket meg is örökített egyik kameránk. A következő hét elején sem nyugodott meg a légkör: hétfőre virradó éjszaka egy zivataros csapadéktömb okozott sokfelé jelentős csapadékot a középső országrészben.
Tavasz ilyenkor, novemberben?!
Ugyan csak képletesen, de a címben feltett kérdésre a válasz: igen! November elején ugyanis az átlagosnál több – 5-én, szerdán akár 10! – fokkal enyhébb idő várható hazánkban, és a hét második felében fölénk húzódó frontzóna sem hoz jelentős lehűlést. Ez a szokatlan idő természetesen szervezetünkre is hatással van, a következő napokban elsősorban fáradékonyságra és fejfájásra panaszkodhatunk. Cikkünkből az is kiderül, hogyan enyhíthetjük ezeket a hatásokat.
Leszakadt az ég Pesten!
Szombaton estefelé óriási felhőszakadás zúdult Budapest északi részére. Az ICI Interaktív Meteorológia XVIII. kerületben kihelyezett mérőállomásának kamerája megörökítette, ahogy valósággal "leszakad az ég" a városrész felett, miközben Pest más részein csontszárazak maradtak az utak.
Figyelem! Egy órával hosszabb a nap
Ahogyan azt már évtizedek alatt megszokhattuk, október utolsó vasárnapjára virradó hajnalban hazánkban is kezdetét veszi a téli időszámítás. Emiatt az elkövetkező napokban átmenetileg felborulhat a bioritmusunk.