Korán jött a tavasz Skandináviába

Skandinávia déli vidékén hirtelen beköszöntött a tavasz, a hőmérséklet hétfőn és kedden helyenként a 15 fokot is meghaladta. Mindeközben Görögországban fagyoskodtak.

Oslo környékén hétfőn 16 fokot mértek, pedig az ilyenkor szokásos átlagos napi maximum csupán 3-4 fok. Hasonlóban szokatlanul meleg az idő Svédország déli vidékén is. A rendkívül korai tavasz a nyugat-európai anticiklonnak köszönhető, amely egyrészt a napsütést biztosította, másrészt a enyhe légtömegek beáramlását eredményezte. Az is fontos tényező, hogy nem az anticiklon szélcsendes központi része, hanem viszonylag a pereme található Skandinávia déli része felett, így a légköri átkeveredésben, és végső soron a magas hőmérséklet felszín közelében való megjelenéséhez tavasszal még nélkülözhetetlen függőleges átkeveredés is biztosítva volt.

Ugyanakkor a mediterrán Görögország felett hideg ciklon található, amely esős időt okoz. Athénban hétfőn például nem volt több 10 foknál, ez még januárban is a hűvösebb napok közé tartozik ott.

Két kép az osloi tavaszról (earthcam.com):

Hírek, érdekességek

Jönnek a fagyok, veszélyben a növények
A hét első éjszakáin nagy területen hűl fagypont alá a hőmérséklet, ami veszélyezteti a gyümölcsösfákat, veteményest.
Rekord alacsony vízállás a Dunán
A dunaföldvári mérőállomáson a hónapban többször is mértek az eddigi legkisebb vízállás alatti értékeket. A Tiszán és mellékfolyóin sem sokkal jobb a helyzet.
Az eddigi leghosszabb szaturnuszi vihart örökítették meg
Közel egy éve egy fényes pont jelent meg a Szaturnusz légkörében, ami hatalmas, és a valaha megfigyelt leghosszabb viharrá nőtte ki magát.
Hózivatar szelte át a fővárost
Ritka jelenséget figyelhettek meg a szerencsésebbek hazánkban: a Kárpát-medence felett pénteken átvonult hidegfront mögött hózivatarok alakultak ki. Villámlással és dörgéssel kísért hózáporra a fővárosban is sor került.