Korán jött a tavasz Skandináviába

Skandinávia déli vidékén hirtelen beköszöntött a tavasz, a hőmérséklet hétfőn és kedden helyenként a 15 fokot is meghaladta. Mindeközben Görögországban fagyoskodtak.

Oslo környékén hétfőn 16 fokot mértek, pedig az ilyenkor szokásos átlagos napi maximum csupán 3-4 fok. Hasonlóban szokatlanul meleg az idő Svédország déli vidékén is. A rendkívül korai tavasz a nyugat-európai anticiklonnak köszönhető, amely egyrészt a napsütést biztosította, másrészt a enyhe légtömegek beáramlását eredményezte. Az is fontos tényező, hogy nem az anticiklon szélcsendes központi része, hanem viszonylag a pereme található Skandinávia déli része felett, így a légköri átkeveredésben, és végső soron a magas hőmérséklet felszín közelében való megjelenéséhez tavasszal még nélkülözhetetlen függőleges átkeveredés is biztosítva volt.

Ugyanakkor a mediterrán Görögország felett hideg ciklon található, amely esős időt okoz. Athénban hétfőn például nem volt több 10 foknál, ez még januárban is a hűvösebb napok közé tartozik ott.

Két kép az osloi tavaszról (earthcam.com):

Hírek, érdekességek

A hideg miatt semmit nem ért a sózás
A hétvégi havazásban helyenként közel fél méteres hó hullott. A hófúvás főként a Tiszántúlon volt jelentős. A nagy hidegben a sózás sem sokat ért, órákig akadozott a közlekedés.
Méteres hó hullott Ausztráliában
Július első harmadában Ausztrália síterepein több mint egy méter friss hó hullott. A hóviharok elvonulása után minőségi sípályák várták a sportolókat.
Többfelé fordult elő hétfőn zivatar, de nem ez volt a héten az utolsó
Hétfőn eleinte a Tiszántúlon vonalba rendeződve, később gócokban máshol is megjelentek zivatarok. Felhőszakadás, jégeső is előfordult. Hajnalig nem nyugszik a légkör.
Fagyos és forró pontok a világban
Bolygónk egyik eldugott zugában -50 foknál is hidegebb volt hétfő reggel, de volt, ahol tegnap délután közel ugyanennyit mérték pluszban.