Klímaváltozás pro és kontra 3.

Cikk-sorozatunk következő részében az emberi eredetű klímaváltozást megkérdőjelezők újabb érvét taglaljuk. Biztos, hogy a CO2 okozza a mai felmelegedést?

3. A közelmúltban melegebb volt bolygónk

Szkeptikusok:

Nagyjából egy évezreddel ezelőtt a hőmérsékletek, főként az öreg kontinensen, jóval magasabb voltak, mint napjainkban. Ezt az i.sz. 800-1300-ig tartó időszakot középkori meleg periódusként emlegetik - amit egy hideg periódus, az ún. kis jégkorszak követett kb. 1900-ig. A középkori meleg periódus idején a szőlőtermesztés északi határa egészen a Baltikumig húzódott (a szőlő 10-16 fokos hőmérsékleti intervallumban érzi legjobban magát), ekkor népesítették be a vikingek Grönland déli partvidékét (szarvasmarhát, kecskék, juhot tartottak), az Alpok korábban hó- és jégfedte szorosai megnyíltak.


Hőmérsékleti anomáliák a 20. század átlaghőmérsékletéhez képest i.sz. 900-2000 között az IPCC 1990-es jelentéséből. (iceagenow.com)

Mindez jóval azelőtt történt, hogy az ember elkezdte volna szén-dioxiddal „bombázni" a légkört, vagyis nem antropogén eredetű volt a felmelegedés. Az ENSZ tudósai azonban következetesen figyelmen kívül hagyják a középkori adatokat, hogy a 20. századi felmelegedés példátlannak tűnjék. Holott elképzelhető, hogy bolygónk ismét csak egy természetes „hideg-meleg hullámzást" él át.

Klímaváltozás pártiak:

A Föld történetében számos olyan időszak található, amikor az éghajlat melegebb volt, mint manapság: pl. a legutóbbi interglaciális alatt kb. 125 ezer éve, vagy 3-5 millió évvel ezelőtt a pliocén idején. Ezek a változások azonban csillagászati okokra (pl. megváltozott naptevékenység, a Föld pályaelemeinek periodikus változása - excentricitás, precesszió, nutáció) és a kontinensvándorlásra vezethetők vissza. Ezek a tényezők azonban nem játszanak lényeges szerepet az üvegházhatású gázokkal összehasonlítva.

A középkori meleg periódusra vonatkozó bizonyítékok Európán kívül (főként a déli féltekére) alig állnak rendelkezésre, és azok mértéke sem vethető össze az európai értékekkel. A jégfuratminták szerint, noha Európában valóban melegebb volt a klíma, a Föld más részein (pl. a trópusi Csendes-óceán) lehűlést tapasztaltak, ezért ez inkább csak lokális és nem globális változásnak tekinthető. Ha a melegebb és hidegebb területeket kiátlagoljuk, akkor a középkori felmelegedés közel egyezik a 20. század elején tapasztalttal, azt követően azonban sokkal intenzívebb melegedésre került sor a modern korban.

Emellett a 9-14. századot erősebb naptevékenység, csökkent vulkáni aktivitás és olyan óceáni cirkuláció jellemezte, amely meleg vizet szállított az észak-atlanti térségbe. Ma azonban ellentétes mechanizmusok jellemzőek.

Cikk-sorozatunk korábbi részei itt olvashatók:

Klímaváltozás pro és kontra 1.
Klímaváltozás pro és kontra 2.

Hírek, érdekességek

Átvonult a zivatarlánc a Dél-Dunántúlon
Csütörtökön kora este egy zivatarlánc alakult ki a Dunántúl déli részén. A viharvonal többfelé okozott felhőszakadást.
Négyes erősségű hurrikán lett a Dora
A Mexikó partjainál megjelent Dora hurrikán négyes erősségű ciklonná fejlődött. Eső és erős hullámzás, 260 km/órás szelek kísérik útját.
Megdőlt a fővárosi és az országos melegrekord is
Ilyen forróságra az idei évben még nem volt példa, szombaton új hőmérsékleti rekordok születtek. Vasárnap ismét rekordok dőlhetnek.
Októberig 10 hurrikán is kifejlődhet az Atlanti-óceánon
Az Atlanti-medencében augusztusban felgyorsul a ciklonfejlődés, és a NOAA legfrissebb előrejelzései szerint a szezon végéig akár 10 hurrikán is kialakulhat.