Klímaváltozás pro és kontra 3.

Cikk-sorozatunk következő részében az emberi eredetű klímaváltozást megkérdőjelezők újabb érvét taglaljuk. Biztos, hogy a CO2 okozza a mai felmelegedést?

3. A közelmúltban melegebb volt bolygónk

Szkeptikusok:

Nagyjából egy évezreddel ezelőtt a hőmérsékletek, főként az öreg kontinensen, jóval magasabb voltak, mint napjainkban. Ezt az i.sz. 800-1300-ig tartó időszakot középkori meleg periódusként emlegetik - amit egy hideg periódus, az ún. kis jégkorszak követett kb. 1900-ig. A középkori meleg periódus idején a szőlőtermesztés északi határa egészen a Baltikumig húzódott (a szőlő 10-16 fokos hőmérsékleti intervallumban érzi legjobban magát), ekkor népesítették be a vikingek Grönland déli partvidékét (szarvasmarhát, kecskék, juhot tartottak), az Alpok korábban hó- és jégfedte szorosai megnyíltak.


Hőmérsékleti anomáliák a 20. század átlaghőmérsékletéhez képest i.sz. 900-2000 között az IPCC 1990-es jelentéséből. (iceagenow.com)

Mindez jóval azelőtt történt, hogy az ember elkezdte volna szén-dioxiddal „bombázni" a légkört, vagyis nem antropogén eredetű volt a felmelegedés. Az ENSZ tudósai azonban következetesen figyelmen kívül hagyják a középkori adatokat, hogy a 20. századi felmelegedés példátlannak tűnjék. Holott elképzelhető, hogy bolygónk ismét csak egy természetes „hideg-meleg hullámzást" él át.

Klímaváltozás pártiak:

A Föld történetében számos olyan időszak található, amikor az éghajlat melegebb volt, mint manapság: pl. a legutóbbi interglaciális alatt kb. 125 ezer éve, vagy 3-5 millió évvel ezelőtt a pliocén idején. Ezek a változások azonban csillagászati okokra (pl. megváltozott naptevékenység, a Föld pályaelemeinek periodikus változása - excentricitás, precesszió, nutáció) és a kontinensvándorlásra vezethetők vissza. Ezek a tényezők azonban nem játszanak lényeges szerepet az üvegházhatású gázokkal összehasonlítva.

A középkori meleg periódusra vonatkozó bizonyítékok Európán kívül (főként a déli féltekére) alig állnak rendelkezésre, és azok mértéke sem vethető össze az európai értékekkel. A jégfuratminták szerint, noha Európában valóban melegebb volt a klíma, a Föld más részein (pl. a trópusi Csendes-óceán) lehűlést tapasztaltak, ezért ez inkább csak lokális és nem globális változásnak tekinthető. Ha a melegebb és hidegebb területeket kiátlagoljuk, akkor a középkori felmelegedés közel egyezik a 20. század elején tapasztalttal, azt követően azonban sokkal intenzívebb melegedésre került sor a modern korban.

Emellett a 9-14. századot erősebb naptevékenység, csökkent vulkáni aktivitás és olyan óceáni cirkuláció jellemezte, amely meleg vizet szállított az észak-atlanti térségbe. Ma azonban ellentétes mechanizmusok jellemzőek.

Cikk-sorozatunk korábbi részei itt olvashatók:

Klímaváltozás pro és kontra 1.
Klímaváltozás pro és kontra 2.

Hírek, érdekességek

Hőségzáró hidegfront
Csütörtökön két melegrekord is megdőlt, a hőhullámot pedig 37, 38 fokos forróság búcsúztatja szombaton. Markáns hidegfront zárja le a tikkasztó meleget, sokan szenvednek az extrém igénybevételtől. A hirtelen változás sokaknál okozhat intenzív panaszokat, cikkünkből kiderül, hogyan vészelheti át a megterhelő időszakot.
Hőség és zivatarok
Az elmúlt napokban frontmentes idő és országszerte tikkasztó hőség volt jellemző. Emellett viszont pénteken és szombaton jó feltételek adódtak zivatarok kialakulásához, amelyek lokálisan nagyobb mennyiségű csapadékot és átmenetileg felfrissülést hoztak a forróság közepette.
Így születik egy zivatar
A Kárpát-medencét kitöltő, rendkívül forró légtömegben pénteken úgynevezett hőzivatarok alakultak ki. Az alábbi videón a szombathelyi kameránk felvétele látható, ami épp egy zivatar születését örökítette meg.
Az állatokra is figyeljünk oda a hőségben!
A napokban országszerte fokozódik a hőség, ami nem csak ránk, hanem kutyáinkra, macskáinkra is rendkívüli hatással lehet. Most megtudhat néhány hasznos tanácsot, melyek alkalmazásával ők is könnyebben átvészelhetik a hőhullámot!