Klímaváltozás pro és kontra 1.

Folytatásos cikkünkben a klímaváltozást ellenzők érveit és a globális felmelegedés pártiak ezekre adott válaszait vesszük sorra.

A klímaváltozásról szinte naponta hallhatunk a médiában. A jelenség körül azonban sok a bizonytalanság, a tudományos világ jelentős része mellette teszi le voksát, de szép számban léteznek szkeptikusok is. Az ellenzők legfőbb érve, hogy nincs egyértelmű bizonyíték arra, hogy a modern kori felmelegedés hátterében az üvegházhatású gázok kibocsátása állna - ha egyáltalán valóban melegszik a bolygó. Az erre a feltételezésre épített korlátozások, nemzetközi egyezmények pedig csorbítanák a gazdasági növekedést és jólétet. 

Alábbi folytatások cikkünkben 10 szkeptikus érvet és a klímaváltozás pártiak ezekre adott válaszait vesszük sorra.

1. Valóban emelkedik Földünk hőmérséklete?

Szkeptikusok:

A mérések valóban mutatnak egy melegedési tendenciát bolygónk felszíni hőmérsékletében 1979 óta, azonban ennek tényleges mértékét meglehetősen nagy bizonytalanság övezi. A legtöbb hosszú távú mérési adat ugyanis földfelszíni mérőállomásoktól származik, amelyek közül sok városközpontokban helyezkedik el. A városok időközben terjeszkedtek és egyre több energiát használnak fel, így ezek az állomások valójában a városi hősziget erősödését dokumentálják. A mérőhálózat ráadásul igencsak hiányos, jócskán van olyan területe bolygónknak, ahol szinte egyáltalán nem történnek (rendszeres) meteorológiai mérések. A néhány száz évre visszamenő adatok pedig ún. proxi adatok, amelyekre pl. fák évgyűrűiből, jégfurat- és üledékmintákból vagy cseppkövekből következtetnek a hőmérsékletekre (paleoklimatológia), de itt ismét csak nagy a bizonytalanság.


A földfelszíni meteorológiai állomáshálózat. Látható, hogy míg az USA, Európa, a Távol-Kelet vagy Ausztrália keleti partvidéke igen sűrű állomáshálózattal rendelkezik, vannak olyan földrészek, régiók ahol szinte alig van állomás, a tengerekről nem is beszélve, melyek bolygónk több mint kétharmadát fedik.

Klímaváltozás pártiak:

A felmelegedés kétségtelen. Az óceáni mérések, a jégfuratminták, a hó- és jégtakaró visszahúzódása, a meghosszabbodott vegetációs időszak, a ballonszondás és műholdas mérések mind a földfelszíni állomásokkal konzisztens eredményeket mutatnak. A városi hősziget hatása valós, ám elenyésző, ráadásul ezt a tényezőt korrigálják. A trendek vizsgálatánál a NASA pl. csak vidéki vagy külterületi állomások adatait használja fel. A kutatások azt mutatják, hogy ha a globálhőmérséklet trendjét évtizedekre visszamenően külön vizsgáljuk szeles és szélcsendes napokon, nincs különbség. Ha a hősziget jelentős lenne, akkor a szélcsendes napokon erőteljesebb lenne a melegedés. Ezen kívül pedig a felmelegedés globális eloszlása nem követi az urbanizáció alakulását, hiszen a legintenzívebb melegedés a ritkán vagy egyáltalán nem lakott Északi-sarkkörön túli területeken tapasztalható. Globálisan mintegy 0,7-0,8 fokkal emelkedett a hőmérséklet 1900 óta, aminek a fele 1979 óta következett be.


A felszínközeli (2m) levegő átlaghőmérsékletének alakulása 1860 és 2005 között. Az elmúlt 125 éve szinte egyenletes melegedés tapasztalható. Kiugró volt az 1998-as és a 2005-ös év - de míg 1998-ban erős El Nino állt a háttérben, addig a 2005-ös rekord esetében nem volt ilyen "segítség". A pozitív és negatív hőmérsékleti anomália az 1951-1980-as bázis időszak átlagához van viszonyítva.

Hírek, érdekességek

Viharos szél, zivatarok, lehűlés – ezt okozza a keddi hidegfront
A hétfői meleg után kedden, a késő délutáni órákban egy markáns hidegfront érkezik a Kárpát-medencébe. A front előtt és a front vonalában is zivatarok pattanhatnak ki, a nyugati és középső tájakon estére nagyobb területen viharossá fokozódik a szél, szerdára pedig megérkezik a lehűlés is. A hirtelen változás sokaknál okozhat intenzív panaszokat, cikkünkből kiderül, hogyan vészelheti át a megterhelő időszakot.
Újabb hőség - mire figyeljünk?
Az idei nyárra nem lehet panaszuk a nyaralóknak, rövid megszakításokkal szinte végig a kedvükben járt az időjárás. Ráadásként az augusztus is hőhullámmal búcsúzik, mégpedig az idei ötödikkel. A tartós meleg azonban veszélyeket is rejt, ráadásul javában tombol a parlagfűszezon is.
10 fokos lehűlést hoz a pénteki hidegfront
A rekord meleget hozó, kora nyárias csütörtöki nap után péntek délután egy markáns hidegfront hoz 10 fokos lehűlést szombatra. Az azt követő napokban pedig tartósan a sokéves átlag alatt marad a hőmérséklet. A hirtelen változás sokaknál okozhat intenzív panaszokat, cikkünkből kiderül, hogyan vészelheti át a megterhelő időszakot.
Milyen lesz a hosszú hétvége időjárása?
A négynapos hosszú hétvégén kezdetben keleten borongós, míg nyugaton változékony időre van kilátás. Szombatig marad az erősen felhős, borult idő, vasárnaptól viszont javulásra számíthatunk, kellemes nyárias idő lesz. Cikkünk folyamatosan frissül, kövesse velünk augusztus 20-a időjárását!