Klímaváltozás és időjárás-érzékenység - olvadó permafroszt

Az utóbbi időben felerősödött a klímaváltozás következményeinek felmérése iránti igény. A klímaváltozás a Kárpát-medencében is egyre érzékelhetőbben borítja fel az évszakok megszokott rendjét, egyre több anomáliát tapasztalunk. Emellett egyre több az extrém időjárási helyzet is. Ezek egészségügyi következményei egyre erősebben érzékelhetők. A Meteo Klinikán is tapasztaljuk, hogy egyre több embernél jelentkeznek a fokozott időjárás-érzékenység tünetei, és egyre erősebbek a tapasztalt panaszok. Ezért a Meteo Klinikán áttekintjük a klímaváltozással kapcsolatos kutatási eredményeket, melyeket cikksorozatunkban teszünk közzé.

A permafroszt alatt a sarkvidéki tájak talajfelszín közelében fekvő állandóan fagyott, akár több méter vastag talajrétegét értjük. Legnagyobb területen Oroszországban, Kanadában, Alaszkában, Skandináviában és Finnországban található meg. A globális felmelegedés felgyorsította a permafroszt olvadását számos területen, így az eddig a talajban kötött állapotban lévő széndioxid és metán a légkörbe kerül. Mind a két gáz a legjelentősebb üvegházhatású gázok közé tartozik.

Ahogy a Föld időjárása egyre melegebbé válik, úgy szabadul fel egyre több széndioxid és metán, úgy járulnak hozzá egyre nagyobb mértékben az üvegházhatás fokozódásához, ezáltal a felmelegedés fokozódásához is - állítják a kutatásban résztvevő tudósok. Hatalmas mennyiségű szenet tárolnak ezek a sarkköri, sarkvidéki talajok, ami ha a légkörbe kerül, jelentős kockázatokat hordoz - mondta Pep Canadell a kutatás vezetője. Canadell szerint a kutatás során egyértelművé vált, hogy a permafrosztban tárolt szén mennyiségét korábban durván alulbecsülték.

Canadell elmondta, hogy egy, a permafroszttal kapcsolatos négyéves kutatás eredményei, és az Orosz Tudományos Akadémia mindezidáig nem publikált adatai is segítségükre voltak, hogy újragondolják a talajban lekötött szén mennyiségét. Az előrejelzések szerint a 21. század végére majdnem az összes felszín közeli permafroszt réteg elolvad majd, így jelentős mennyiségű üvegházgáz kerül majd a légkörbe. A kutatásvezető szerint, ha csak a permafroszt 10 %-a olvad fel, az a jelenlegi 380-390 ppm-es légköri széndioxid koncentrációt további 80 ppm-el növelheti meg. Ez tulajdonképpen megegyezik azzal, ha 0,7 fokkal nőne a Földön az átlaghőmérséklet. Összehasonlításképp, az elmúlt száz évben pontosan ugyanennyivel nőttek átlagosan a hőmérsékleti értékek, továbbá klímamodellek 2100-ra 1,8-4 fok közötti hőmérsékletemelkedést jeleznek előre.

Hírek, érdekességek

Viharciklon lehet Anglia partjainál
Szélviharok és heves esőzések pusztítottak hétvégén a Brit-szigeteken. Az anyagi károk mellett halálos áldozatai is voltak a viharnak. A következő napokban viharciklon érkezik a térségbe.
A csillagászok 32 új exobolygót fedeztek fel
Európai csillagászok Chilében kutatnak új exobolygók után. Ma már közel 400 Naprendszeren kívüli bolygót ismerünk.
Nagy különbségek az országban
Nagy hőmérséklet különbségek alakulnak ki az országban, a tartósan ködös északi tájakon a 10 fokot sem éri el a hőmérséklet, a naposabb déli területeken többfelé melegszik 15 fok fölé a levegő.
Nem lélegezhetnek fel a Fülöp-szigetek lakói
Nem kíméli az időjárás a Fülöp-szigeteket. A Ketsana és a Parma tájfunok pusztítása után, múlt héten a Lupit nevet viselő trópusi ciklon adott aggodalomra okot. A lakók még mindig nem lélegezhetnek fel, mert hétfő hajnalban egy újabb alacsony nyomású képződmény jelent meg a szigetországtól keletre.