Kezdődik a trópusi ciklon szezon Ausztráliában

Hivatalosan november elsejével vette kezdetét a trópusi ciklon szezon Földünk déli féltekén. Vajon Ausztráliát hány pusztító vihar fenyegeti a 2009-2010-es szezonban?!

Először is vegyük sorra mire van szükség a trópusi ciklonok kialakulásához. Létrejöttjükhöz elengedhetetlenül szükséges, hogy keletkezési helyükön a tengervíz hőmérséklete elérje a 26 fokot és, hogy elegendő nedvesség legyen a levegőben. Idén ezek mellett, egy másik tényező is szerepet játszik a trópusi rendszerek kifejlődésében, ez pedig az El Nino.

Az El Nino a Csendes-óceán keleti medencéjében 2-7 évente figyelhető meg. Kialakulására akkor lehet számítani, amikor a térségben a tengerfelszín hőmérséklete a szokásosnál több fokkal magasabbra emelkedik. Ez a jelenség nem csak a Csendes-óceán keleti medencéjének időjárását változtatja meg, hanem az egész világ időjárására jelentős hatással van.

El Nino idején csökken trópusi ciklonok kialakulásának esélye Ausztrália partjainál. Ennek az az oka, hogy ilyenkor erős függőleges irányú szélnyírások, azaz a szél sebességében és irányában kis távolságok alatt bekövetkező változások, alakulnak ki, amelyek gátolják a ciklonok kialakulását.

Így az idei szezonban az ausztrál meteorológosuk átlagos trópusi ciklonszezonra számítanak, pusztító viharok nélkül.

Hírek, érdekességek

A klímaváltozás a katicabogarak színét is befolyásolja?
Brit tudósok hollandiai megfigyelésekre alapozva azt állítják, hogy a katicabogarak bizonyos fajai háttérbe szorulhatnak más egyedekkel szemben.
Klímaváltozás – Mely országok a leginkább érintettek?
Egy tanulmány látott napvilágot a napokban, mely rámutat, hogy mely államokat fenyegeti leginkább a globális felmelegedés hatása.
Floridáig utazott a szaharai homok
A szaharai homok több mint 8 ezer kilométert tett meg Afrikától az amerikai partokig, és szokatlanul nagy koncentrációban érte el a Karib-szigetek északi részét, majd tovább haladt a Floridai-félsziget felé.
Emberi hatások okozzák az egyre gyakoribb mediterrán aszályokat
Egy frissen megjelent tanulmány szerint az ember tehető felelőssé az egyre súlyosabb dél-európai szárazságokért.