Kezdődik a trópusi ciklon szezon Ausztráliában

Hivatalosan november elsejével vette kezdetét a trópusi ciklon szezon Földünk déli féltekén. Vajon Ausztráliát hány pusztító vihar fenyegeti a 2009-2010-es szezonban?!

Először is vegyük sorra mire van szükség a trópusi ciklonok kialakulásához. Létrejöttjükhöz elengedhetetlenül szükséges, hogy keletkezési helyükön a tengervíz hőmérséklete elérje a 26 fokot és, hogy elegendő nedvesség legyen a levegőben. Idén ezek mellett, egy másik tényező is szerepet játszik a trópusi rendszerek kifejlődésében, ez pedig az El Nino.

Az El Nino a Csendes-óceán keleti medencéjében 2-7 évente figyelhető meg. Kialakulására akkor lehet számítani, amikor a térségben a tengerfelszín hőmérséklete a szokásosnál több fokkal magasabbra emelkedik. Ez a jelenség nem csak a Csendes-óceán keleti medencéjének időjárását változtatja meg, hanem az egész világ időjárására jelentős hatással van.

El Nino idején csökken trópusi ciklonok kialakulásának esélye Ausztrália partjainál. Ennek az az oka, hogy ilyenkor erős függőleges irányú szélnyírások, azaz a szél sebességében és irányában kis távolságok alatt bekövetkező változások, alakulnak ki, amelyek gátolják a ciklonok kialakulását.

Így az idei szezonban az ausztrál meteorológosuk átlagos trópusi ciklonszezonra számítanak, pusztító viharok nélkül.

Hírek, érdekességek

Több mint 10 fokos lehűlést hoz a hidegfront
Este hidegfront érkezik, ami egy csapásra meghozza az őszt. A kiadós esők mellett csütörtökön sokfelé 10-15 fokkal lesz hidegebb.
Salgótarjánban mértük a legtöbb csapadékot
Szerda este érte el térségünket az a hidegfront, mely hosszú idő óta végre országszerte mérhető mennyiségű, többfelé pedig jelentős csapadékot hozott.
Sűrű köd gátolta a melegedést Szentgotthárdon
Az elmúlt két reggel reggelen sűrű köd képződött Szentgotthárdon, ami csak a déli órákban engedett szabad utat a napsugaraknak.
Alig van hidegebb Izlandon a Dunántúlnál
Európa keleti felén makacsul tartja magát a nyár, másutt őszire fordult az idő. A kettősség határainkon belül is él, majdnem 20 fok a különbség. Izlandon sincs sokkal hidegebb, mint a Dunántúlon.