Kezdődik a trópusi ciklon szezon Ausztráliában

Hivatalosan november elsejével vette kezdetét a trópusi ciklon szezon Földünk déli féltekén. Vajon Ausztráliát hány pusztító vihar fenyegeti a 2009-2010-es szezonban?!

Először is vegyük sorra mire van szükség a trópusi ciklonok kialakulásához. Létrejöttjükhöz elengedhetetlenül szükséges, hogy keletkezési helyükön a tengervíz hőmérséklete elérje a 26 fokot és, hogy elegendő nedvesség legyen a levegőben. Idén ezek mellett, egy másik tényező is szerepet játszik a trópusi rendszerek kifejlődésében, ez pedig az El Nino.

Az El Nino a Csendes-óceán keleti medencéjében 2-7 évente figyelhető meg. Kialakulására akkor lehet számítani, amikor a térségben a tengerfelszín hőmérséklete a szokásosnál több fokkal magasabbra emelkedik. Ez a jelenség nem csak a Csendes-óceán keleti medencéjének időjárását változtatja meg, hanem az egész világ időjárására jelentős hatással van.

El Nino idején csökken trópusi ciklonok kialakulásának esélye Ausztrália partjainál. Ennek az az oka, hogy ilyenkor erős függőleges irányú szélnyírások, azaz a szél sebességében és irányában kis távolságok alatt bekövetkező változások, alakulnak ki, amelyek gátolják a ciklonok kialakulását.

Így az idei szezonban az ausztrál meteorológosuk átlagos trópusi ciklonszezonra számítanak, pusztító viharok nélkül.

Hírek, érdekességek

Áradnak a folyók az USA-ban is
Hazánkban szerencsére apadnak a folyók, és egyre csökken a belvízzel elöntött területek nagysága is. Amerikában azonban Michigantől Tennessee-ig rekord magas szinten tetőzik az árvíz.
Az idei első melegrekord
A télies idő elmúltával nem kellett sokat várni az első melegrekord megszületésére: pénteken Budapesten megdőlt a fővárosi melegrekord.
Viharos hétkezdet Nyugat-Európában
Amíg nálunk szinte zavartalan a napsütés és magasra kúszik a hőmérő higanyszála, addig Nyugat-Európa időjárását két alacsony nyomású képződmény határozza meg: csapadékosan, szelesen indul többfelé a hét.
Magassági "hidegcsepp" okoz esőt északkeleten
Északkeleten sokfelé folyamatos, tartós eső áztatja a földeket, és csak alig mutatnak 10 fok felett a hőmérők.