Kezdődik a trópusi ciklon szezon Ausztráliában

Hivatalosan november elsejével vette kezdetét a trópusi ciklon szezon Földünk déli féltekén. Vajon Ausztráliát hány pusztító vihar fenyegeti a 2009-2010-es szezonban?!

Először is vegyük sorra mire van szükség a trópusi ciklonok kialakulásához. Létrejöttjükhöz elengedhetetlenül szükséges, hogy keletkezési helyükön a tengervíz hőmérséklete elérje a 26 fokot és, hogy elegendő nedvesség legyen a levegőben. Idén ezek mellett, egy másik tényező is szerepet játszik a trópusi rendszerek kifejlődésében, ez pedig az El Nino.

Az El Nino a Csendes-óceán keleti medencéjében 2-7 évente figyelhető meg. Kialakulására akkor lehet számítani, amikor a térségben a tengerfelszín hőmérséklete a szokásosnál több fokkal magasabbra emelkedik. Ez a jelenség nem csak a Csendes-óceán keleti medencéjének időjárását változtatja meg, hanem az egész világ időjárására jelentős hatással van.

El Nino idején csökken trópusi ciklonok kialakulásának esélye Ausztrália partjainál. Ennek az az oka, hogy ilyenkor erős függőleges irányú szélnyírások, azaz a szél sebességében és irányában kis távolságok alatt bekövetkező változások, alakulnak ki, amelyek gátolják a ciklonok kialakulását.

Így az idei szezonban az ausztrál meteorológosuk átlagos trópusi ciklonszezonra számítanak, pusztító viharok nélkül.

Hírek, érdekességek

A ködös péntek után tavasz köszöntött be
Pénteken hazánk nagy részén egy percnyi napsütést sem engedett az időjárás: a ködös reggel után makacs rétegfelhőzet fedte be a Kárpát-medencét. Szombaton már több órás napsütésnek örülhettünk.
A hó után az eső jön
Lassan távozik a „hóciklon” térségünkből, hogy újabbaknak adja át a helyét. Átmeneti szünet után péntektől gyakran számíthatunk esőre.
Zord téli időben telik március 15.
Az időjárás nem kedvez a március 15-i megemlékezéseknek, erősen szeles, fagyos idő várható, ráadásul többfelé fog havazni is. Az elmúlt közel 10 év legzordabb ünnepi időjárása várható.
Áradásnak indultak a nyugat-magyarországi folyók is
Az elmúlt napokban lehullott jelentős csapadék és a hóolvadás az észak-magyarországi folyók után a Nyugat-Dunántúlon is áradást indított el. A belvizes területek nagysága is emelkedett.