Kevesebb köd, kevesebb óriásfenyő?

Kaliforniai kutatók szerint a partmenti köd csökkenése veszélyeztetheti az állam hatalmasra nőtt, híres mamutfenyőit és a környező ökoszisztémát.

A Kalifornia Egyetem szakemberei által végzett kutatások szerint az elmúlt 100 évben jelentősen lecsökkent a ködös napok száma a térségben. Azt egyelőre nem lehet megállapítani, hogy ez a tendencia egy természetes körforgás része, vagy az emberi tevékenység hatása. Mindenesetre, a változás az egész szikvója fenyő ökoszisztémát befolyásolhatja.

Ezek a hatalmas fenyők akár 115 méteresre is megnőhetnek, és kétezer évnél is tovább élhetnek. Hatalmas méretük a ködös éghajlatnak köszönhető.

A tanulmányt vezető James Johnstone elmondása szerint, 1901 óta a partvidéken a nyári ködök gyakorisága közel egyharmadával csökkent, ami azt jelenti, hogy jelenleg naponta körülbelül 3 órával kevesebb ideig tart ki a köd, mint száz éve. Míg például 1951-ben mindössze 13 ködmentes nyári éjszakát számláltak, addig 1997 nyarán 62 éjszakán nem képződött köd.

Kalifornia éghajlatát a hűvösebb partvidék és a melegebb belső területek kettőssége határozza meg. A kontinens belsejéből érkező forró, száraz levegő megemelkedik és vákuumot képez az, ami beszívja az óceán felett elhelyezkedő hidegebb, magas páratartamú levegőt. Ennek eredményeképp a partok mentén júniustól szeptemberig gyakran ködös az idő. Az utóbbi évszázad során azonban a két terület közti hőmérséklet-különbség, egyúttal a ködös napok száma kimutathatóan csökkent.

A kevesebb ködös óra és a megemelkedett hőmérsékletek hatására a parti óriásfenyők és a párás, félhomályos élőhelyhez szokott partmenti ökoszisztémák fokozott aszály-stressznek vannak kitéve. Ezek a növények ugyanis nagymértékben a ködtől függnek, miután a nyári száraz időszakban a köd jelenti számukra a legfőbb nedvességforrást, és a ködös éjszakák során rehidratálódhatnak.

A kutatók arra figyelmeztetnek, hogy a köd megszűnésével a fenyők idővel akár el is tűnhetnek. Habár a kifejlett fenyők vélhetően nem fognak elpusztulni, de a fejlődőben lévő kisebb fenyők elszáradhatnak, illetve kevesebb mag fog kicsírázni és gyökeret ereszteni.

Hírek, érdekességek

frontérzékenység és időjárás
Frontérzékenységtől szenved az emberek több, mint 70%-a, 30%, aki időjárásbeteg.
Képes-e megjósolni egy buborék a tájfun erejét?
Egy újabb kutatás szerint a szappanbuborékok membránfelületén lévő folyadék forgó áramlását felhasználhatjuk a hurrikánok és tájfunok intenzitásának előrejelzéséhez.
Hópelyhek – ahogy eddig még nem láttuk
A mondás szerint nincs két egyforma hópehely. A következő, elképesztően részletgazdag fényképek a kétkedőket is meggyőzhetik.
Nem csak a nyuszi fog fázni húsvétkor
Hideg lesz az idei húsvét. Nem csak a nappali hőmérsékletek maradnak el jócskán az ilyenkor megszokottól, de hajnalra többfelé fagypont alá süllyedhet a hőmérő higanyszála. Az alacsony hőérzet és a megfelelő öltözködés mellett a tudatos táplálkozásra is érdemes ilyenkor fokozottan odafigyelni.