Közel 20 fokig melegedett a levegő az Alpokalján

Az Alpokalján, pénteken igazán kellemes volt az idő, a hőmérő higanyszála a május elején megszokott 20 fok közelébe emelkedett. Ennél melegebbet idén még nem mértünk hazánkban.

Péntek kora délután az Alpok lábainál szokatlanul magasra kúszott a hőmérséklet, és több mérőállomáson is meghaladta a 18 fokot. Sőt, az ICI Interaktív Meteorológia Körmenden kihelyezett műszere később már 20 fok feletti értéket mutatott (20,3 fokot). Ilyen magas hőmérsékletekre idén még nem volt példa hazánkban, a 20 fok közeli maximumok májusra jellemzőek. Ez az érték egyúttal nem sokkal marad el a február 24-ére vonatkozó napi országos rekordtól sem, amit 1990-ben mértek. Akkor Székesfehérváron és Szombathelyen egyaránt 21 fokon tetőzött a hőmérséklet.


Péntek délután mérőműszereink szerint Körmenden és Szentgotthárdon volt a legmelegebb.

Az elmúlt időszakban többször is nagy hőmérsékleti különbségek alakultak ki az ország. Legutóbb épp csütörtökön volt erre példa, amikor a Dél-Alföldön több helyen fagypont alatt maradt a csúcsérték, miközben a Nyugat-Dunántúlon 8-11 fokot mértek. Ez a kettőség pénteken is megmaradt, hiszen a Tiszántúlon kora délután több állomáson is csupán 4-5 fokot mutattak a hőmérők a nyugati, közel 20 fokkal szemben. De legalább a mínuszok már itt is megszűntek.

Hírek, érdekességek

Zivatartól a hószállingózásig húsvét vasárnap
Húsvét első napja mozgalmasnak ígérkezik. Akár 15 fokos különbség is kialakulhat az országban, az eső mellett zivatarok, de hószállingózás is előfordulhat.
Meredeken emelkedett  az észak-magyarországi folyók vízszintje
Az elmúlt napok kiadós csapadéka és a hóolvadás hatására egy-másfél, helyenként 2 méterrel emelkedett a Sajó és a Tarna vízszintje. Az árhullám a napokban vonul le.
Óraátállítás - kezdődik a nyári időszámítás
Vasárnap kezdetét veszi a nyári időszámítás. Hajnali 2 órakor 1 órával előbbre kell állítani az órákat. Átmenetileg felborulhat a bioritmus.
Áradásnak indultak a nyugat-magyarországi folyók is
Az elmúlt napokban lehullott jelentős csapadék és a hóolvadás az észak-magyarországi folyók után a Nyugat-Dunántúlon is áradást indított el. A belvizes területek nagysága is emelkedett.