Köddé válhatnak a Pireneusok gleccserei

A francia-spanyol határon húzódó Pireneusok gleccserei gyors ütemben olvadnak, és még a közeljövőben végleg eltűnhetnek.

Spanyol kutatók egy csoportja nemrégiben az Ibériai-félsziget hegyvidékeit borító jégmezők állapotának felmérésére vállalkozott, és arra a következtetésre jutott, hogy a Pireneusok gleccserei még 2050 előtt eltűnhetnek.

A folyamatot a globális felmelegedéssel magyarázzák, aminek következtében az 1800-as évek vége óta napjainkig 0,7-0,8 Celsius fokkal emelkedett a globális átlaghőmérséklet. A 20. század folyamán a pireneusi jégtakaró 90 százalékát elveszette, azaz több mint száz gleccser tűnt el a területről.

Jelenleg 21 gleccsert tartanak számon a Pireneusokban, amelyek összesen közel 400 hektárt borítanak. Visszahúzódásuk komoly problémát jelenthet az ott élőknek, hiszen elsődleges táplálói a folyóknak, ezáltal az ivóvíz- és öntözővíz készleteknek.

A jégmezők nemcsak az Ibériai-félszigeten indultak olvadásnak, hanem a világ számos pontján számolnak be a gleccsertakarók visszahúzódásáról. Emberek milliárdjainak vízellátása függ ezen gleccserektől, és eltűnésüknek globális következményei lehetnek. A felszín megváltozott albedója miatt például nagy eséllyel módosul a földi hőmérséklet és csapadékeloszlás is.

Hírek, érdekességek

Jelentősen nőtt a belvizes területek nagysága
Kedd óta közel megháromszorozódott a belvízzel elöntött területek nagysága. A folyókon levonuló árhullám már majdnem mindenhol túljutott a tetőzésen, de még sok az el nem olvadt hó a vízgyűjtőkön.
Szakadó eső, havazás, 15 fok különbség és zivatarlánc
Mediterrán ciklon alakította időjárásunkat, ami a kiadós esők mellett havazást is okozott. Tél és tavasz egyszerre volt jelen az országban, késő délután keleten zivatarlánc is kialakult.
Márciusi időjósok: Sándor, József, Benedek
Az ismert mondóka szerint „Sándor, József, Benedek zsákban hozzák a meleget”, de vajon idén megállja-e helyét az időjósló regula?
Kiadós esők áztatják a mediterrán térséget
Az elmúlt két napban Ibériában, most a Földközi-tenger középső medencéjében hullik kiadós eső. A csapadékzóna keletebbre helyeződik, mi csak keveset kapunk belőle.