A Thales Alenia Space francia-olasz cég vezette konzorcium megkezdte a tárgyalásokat az Európai Űrügynökséggel, az Meteosat harmadik generációs műholdjainak gyártásáról. Az 1,3 milliárd euró értékű beruházás során 6 darab meteorológiai műhold megépítését tervezik, amelyből az elsőt 2016-ban lőnék fel. Az új műholdak 2030-ig biztosítják majd a mérési adatokat.
2002-ben helyezték üzembe az Meteosat második generációs műholdját (MSG), amely azóta 1-3 kilométeres felbontással 15 percenként szolgálatat adatokat.
Az új típusú műholdak működése eltérő lesz elődjeiétől. A második generációs műholdak egy terület fölött haladva pásztázzák a légkört, míg az új műholdak egy helyben állva vizsgálják majd az alattuk lévő területet. Az általuk készített képek sokkal jobb felbontásúak lesznek. Az akár 500 méteres felbontású képeket 2 és fél percenként küldik majd.
Bal oldalt a jelenlegi felbontású műholdképek, jobb oldalt amit a harmadik generációs műholdak szolgáltatnak majd.
A harmadik generációs műholdak képesek lesznek arra, hogy a levegőben lévő nedvességet is észleljék, még mielőtt kifejlődnének a felhők. Ernst Koenemann a program vezetője erre egy egyszerű példát hozott, "ha látod, hogy van felhő az égen, nagyon könnyű megállapítani, hogy van vízgőz is a levegőben. Abban az esetben, amikor tiszta kék az ég, szintén lehet vízgőz a levegőben, amelyből később komoly viharokat okozó felhők is kialakulhatnak. A műholdon elhelyezésre kerülő infravörös érzékelővel, láthatóvá válik majd a levegőben lévő vízgőz, és így lehetőség nyílik rá, hogy sokkal pontosabban előrejelezhető legyen, hogy hol és mikor alakulnak ki veszélyes időjárási rendszerek."
A műholdra telepített szondázó berendezések segítségével tökéletesíteni lehet az extrém mennyiségű csapadékot szolgáltató időjárási rendszerek előrejelzését. Vizsgálni lehet a légkör kémiai összetételét és detektálni lehet a villámtevékenységeket.
Az új típusú műholdaktól a korábbiaknál sokkal pontosabb adatokat és az időjárás-előrejelzések pontosabbá válását remélik.
