Kármán-örvény és glória a Csendes-óceán felett

Június 20-án egy festői látványt örökített meg a NASA Aqua műholdja a Csendes-óceán felett. A stratocumulus felhőszőnyegen Kármán-örvények és glóriák alakultak ki. Műholdkép.

A glória nagyban hasonlít a szivárványhoz. Akkor alakul ki, ha a napsugarak egy apró (10-30 mikron átmérőjű) vízcseppecskékből tartalmazó légrétegen (köd, pára vagy felhőzet) haladnak keresztül, a megfigyelő háta mögül.  A jelenség leginkább csak a magasból (pl. egy hegytetőről vagy repülőgépből) figyelhető meg, és színes gyűrűként jelentkezik - ha elég közel vagyunk, akkor a megfigyelő árnyéka is látható a gyűrű középpontjában.


kép forrása: earthobservatory.nasa.gov

Ha több megfigyelő áll egymás mellett, akkor a saját árnyéka körül látja a színes gyűrűket, de a többieké körül már nem. A glória akkor a legfényesebb, ha a vízcseppek mérete nagyjából megegyezik.

A kép másik érdekessége a Guadalupe sziget által keltett Kármán-örvények. A vulkanikus sziget a Kaliforniai-félsziget nyugati partvidéke közelében fekszik.  A sziget akadályt képez az áramló levegő és felhőzet útjába, és a szélárnyékos oldalon ellentétes forgásirányú örvények képződnek.

Hírek, érdekességek

A ködös péntek után tavasz köszöntött be
Pénteken hazánk nagy részén egy percnyi napsütést sem engedett az időjárás: a ködös reggel után makacs rétegfelhőzet fedte be a Kárpát-medencét. Szombaton már több órás napsütésnek örülhettünk.
A hó után az eső jön
Lassan távozik a „hóciklon” térségünkből, hogy újabbaknak adja át a helyét. Átmeneti szünet után péntektől gyakran számíthatunk esőre.
Havazás és tomboló szél a nemzeti ünnepen
Kemény télies időjárás uralja a március 15-i ünnepet: szinte országszerte havazik, és erős, gyakran viharos lökésekkel kísért szél fúj.
Áradásnak indultak a nyugat-magyarországi folyók is
Az elmúlt napokban lehullott jelentős csapadék és a hóolvadás az észak-magyarországi folyók után a Nyugat-Dunántúlon is áradást indított el. A belvizes területek nagysága is emelkedett.