Japán segély a Fülöp-szigeteknek

A japán kormány nagy összegű, közel 7 milliárd forintnak megfelelő pénzadományt biztosított a Fülöp-szigetek számára, hogy az fejleszteni tudja időjárás megfigyelő hálózatát.

Minderre azután került sor, hogy Luzon szigetét az elmúlt hetekben három tájfun is elérte, áradásokat, sárlavinákat, földcsuszamlásokat okozva, melyekben százak lelték halálukat.

A Fülöp-szigetek külügyminisztere, Alberto Romuto és a japán nagykövet, Makoto Katsura pénteken írta alá azt a tervezetet, amely a filippin meteorológiai radarhálózat továbbfejlesztését célozza, és amit az említett japán segélyből finanszíroznak.

A projekt keretében a Fülöp-szigeteken jelenleg működő három radart a jóval megbízhatóbb Doppler radarokra cserélnék le.

A megfigyelő hálózat fejlesztésével a japán kormány abban bízik, hogy a jövőben enyhíteni tudják a trópusi ciklonok okozta károkat és az emberáldozatok számát a Fülöp-szigeteken.

Szeptemberben a Ketsana, októberben a Parma tájfun, a napokban pedig a Mirinae pusztított a térségben. A Ketsana olyan heves esőzéseket okozott Luzon szigetén, hogy az elmúlt évtizedek legnagyobb áradásainak lettek kitéve a helyi lakosok. A Parma okozta esőzéseket pedig az áradások mellett emberéleteket követelő földcsuszamlások is kísérték. A legutóbb pedig a Mirinae érkezett erős szelekkel és ismét áradásokhoz vezető nagy mennyiségű csapadékkal.

Hírek, érdekességek

100 km/órás széllökés sem kizárt
Péntek este egy újabb hidegfront érkezik, szinte az egész országban lehetnek viharos erejű széllökések. A szeles idő vasárnap estig kitart.
Megnyílt Szentendrén a III. Magyarországi Klímacsúcs
Szentendrén megkezdődött a III. Magyar Klímacsúcs szakmai konferencia, melyen a résztvevők a hazai környezetvédelem aktuális problémáit tekintik át.
Magyarországon a legkorábbi regisztrált hőségnap éppen április nyolcadikára esett. Sok-sok évtizeddel ezelőtt Szegeden lépte át ilyen korán a hőmérséklet a harminc fokot.
Rekord kicsi az arktikus jégtakaró
Habár az idei télen Észak-Amerikában és Európában egymást érték a hóviharok és az átlagosnál hidegebb volt, a sarkkörökön túl szokatlan meleg uralkodott. Az Arktisz jégtakarója januárban minden eddiginél kisebb területre terjedt ki.