A 140 négyzetkilométeres jégtábla az antarktiszi Ross jéghegyről szakadt le közel 10 éve, és azóta a kontinens közelében maradt, mielőtt közel egy évvel ezelőtt megkezdte utazását észak felé. A B17B névre keresztelt jégtáblára a műholdfelvételeket vizsgálva figyeltek fel, és jelenleg Ausztráliától körülbelül 1700 kilométerrel délnyugatra található.
A jéghegy eredetileg háromszor ekkora volt, azonban kettétört. Ez a darab aztán nagyrészt sértetlen maradt a nyílt tengeren. Ez az eddigi legnagyobb jégtábla, amit a sarkoktól ilyen távol megpillantottak. A szakemberek szerint azonban nem fogja túlságosan megközelíteni a partokat, a melegebb parti vizekben pedig olvadásnak is indul, és több száz kisebb darabra töredezik majd.
Novemberben egy másik, 500 méter széles és 50 méter magas jéghegyet figyeltek meg a Tasmaniától délkeletre fekvő Macquarie-szigetek közelében. Az Új-Zéland irányába sodródott.
Három évvel ezelőtt pedig az Új-Zéland keleti partjai mentén elhaladó jéghegyek csoportja okozott óriási érdeklődét a turisták körében.
Mike Williams oceanográfus szerint mindegyik jéghegy feltehetően ugyanonnan származik, csak egyik-másik tovább maradt az Antarktiszt övező tenger fogságában, mielőtt a tengeráramlatok és szelek észak felé sodorták volna őket.
Miközben Williams ódzkodik attól, hogy a jelenséget a globális felmelegedés számlájára írja, más kutatók arra figyelmeztetnek, hogy a tengerfelszín hőmérsékletének további emelkedésével gyakoribbá válhatnak az elkóborolt jégtáblák. Tudósok szerint az elmúlt 50 évben az Antarktiszon 2,5 fokkal emelkedtek a hőmérsékletek.
A cikkajánló kép a jéghegy műholdas felvételét ábrázolja.