A nyolctagú kutatócsoport útja az Antarktiszra és vissza várhatóan 40 napot vesz majd igénybe. Céljuk, hogy megvizsgálják, miképpen változott meg a környezet a fagyott kontinensen az elmúlt évezredben.
A Déli-sark meghódítása elsőként a norvég felfedező, Amundsen nevéhez fűződik, aki 1911. december 14-én érte el Földünk legdélibb pontját.
A tudósok Dél-Afrikát érintve érkeznek meg az indiai Maitri bázisra, amely a Schirmacher Oázisként ismert jégmentes területen fekszik. Innen kiindulva, speciális járművek segítségével több, mint 2000 ezer km vár még rájuk a Déli-sark eléréséig. A 20 napos út során számos mérést és meteorológiai kísérletet hajtanak végre. Jégfuratok és levegőminták gyűjtése mellett figyelik többek között a páratartalmat, a hőmérsékletet, a szélsebességet és a légnyomást, de végeznek geológiai méréseket a kéreglemezek mozgására és az antarktiszi földrész évmilliós fejlődésére vonatkozóan is.
India szeretné felhívni a nemzetközi figyelmet tudományos jelenlétére a régióban, aminek jeleként egy újabb kutatóállomást is szeretne felépíteni a jövőben.
Bár az Antarktiszon jelenleg nyár van, korántsem barátságos az idő. Annak ellenére, hogy a Nap októbertől áprilisig nem nyugszik le, rendkívül hideg marad az idő, hiszen a hótakaró hasznosítatlanul veri vissza a napsugarakat és a hőt. A napi átlaghőmérséklet a viszonylag enyhének számító novemberben is csupán -10 fok körül alakul, de a Déli-sark közelében ennél is zordabb az idő. Itt található bolygónk leghidegebb pontja, Vosztok is, ahol 1983. júliusában -89,2 fokig hűlt a levegő.
