Indiai expedíció indul a Déli-sarkra

Az indiai Nemzeti Antarktisz és Óceán Kutató Központ jövő héten indítja útnak az ázsiai ország első déli-sarki expedícióját.

A nyolctagú kutatócsoport útja az Antarktiszra és vissza várhatóan 40 napot vesz majd igénybe. Céljuk, hogy megvizsgálják, miképpen változott meg a  környezet a fagyott kontinensen az elmúlt évezredben.

A Déli-sark meghódítása elsőként a norvég felfedező, Amundsen nevéhez fűződik, aki 1911. december 14-én érte el Földünk legdélibb pontját.

A tudósok Dél-Afrikát érintve érkeznek meg az indiai Maitri bázisra, amely a Schirmacher Oázisként ismert jégmentes területen fekszik. Innen kiindulva, speciális járművek segítségével több, mint 2000 ezer km vár még rájuk a Déli-sark eléréséig. A 20 napos út során számos mérést és meteorológiai kísérletet hajtanak végre. Jégfuratok és levegőminták gyűjtése mellett figyelik többek között a páratartalmat, a hőmérsékletet, a szélsebességet és a légnyomást, de végeznek geológiai méréseket a kéreglemezek mozgására és az antarktiszi földrész évmilliós fejlődésére vonatkozóan is.

India szeretné felhívni a nemzetközi figyelmet tudományos jelenlétére a régióban, aminek jeleként egy újabb kutatóállomást is szeretne felépíteni a jövőben.

Bár az Antarktiszon jelenleg nyár van, korántsem barátságos az idő. Annak ellenére, hogy a Nap októbertől áprilisig nem nyugszik le, rendkívül hideg marad az idő, hiszen a hótakaró hasznosítatlanul veri vissza a napsugarakat és a hőt. A napi átlaghőmérséklet a viszonylag enyhének számító novemberben is csupán -10 fok körül alakul, de a Déli-sark közelében ennél is zordabb az idő. Itt található bolygónk leghidegebb pontja, Vosztok is, ahol 1983. júliusában -89,2 fokig hűlt a levegő.

Hírek, érdekességek

Az évgyűrűk tükrözik a civilizációk fénykorát és hanyatlását
Az utóbbi időben felerősödött a klímaváltozás következményeinek felmérése iránti igény. A klímaváltozás a Kárpát-medencében is egyre érzékelhetőbben borítja fel az évszakok megszokott rendjét, egyre több anomáliát tapasztalunk. Emellett egyre több az extrém időjárási helyzet is. Ezek egészségügyi következményei egyre erősebben érzékelhetők. A Meteo Klinikán is tapasztaljuk, hogy egyre több embernél jelentkeznek a fokozott időjárás-érzékenység tünetei, és egyre erősebbek a tapasztalt panaszok. Ezért a Meteo Klinikán áttekintjük a klímaváltozással kapcsolatos kutatási eredményeket, melyeket cikksorozatunkban teszünk közzé.
CO2-csapdaként működhetnek a mélytengeri árkok
Az utóbbi időben felerősödött a klímaváltozás következményeinek felmérése iránti igény. A klímaváltozás a Kárpát-medencében is egyre érzékelhetőbben borítja fel az évszakok megszokott rendjét, egyre több anomáliát tapasztalunk. Emellett egyre több az extrém időjárási helyzet is. Ezek egészségügyi következményei egyre erősebben érzékelhetők. A Meteo Klinikán is tapasztaljuk, hogy egyre több embernél jelentkeznek a fokozott időjárás-érzékenység tünetei, és egyre erősebbek a tapasztalt panaszok. Ezért a Meteo Klinikán áttekintjük a klímaváltozással kapcsolatos kutatási eredményeket, melyeket cikksorozatunkban teszünk közzé.
Az olvadó permafroszt gyorsítja a klímaváltozást
Az utóbbi időben felerősödött a klímaváltozás következményeinek felmérése iránti igény. A klímaváltozás a Kárpát-medencében is egyre érzékelhetőbben borítja fel az évszakok megszokott rendjét, egyre több anomáliát tapasztalunk. Emellett egyre több az extrém időjárási helyzet is. Ezek egészségügyi következményei egyre erősebben érzékelhetők. A Meteo Klinikán is tapasztaljuk, hogy egyre több embernél jelentkeznek a fokozott időjárás-érzékenység tünetei, és egyre erősebbek a tapasztalt panaszok. Ezért a Meteo Klinikán áttekintjük a klímaváltozással kapcsolatos kutatási eredményeket, melyeket cikksorozatunkban teszünk közzé.
Érkezik az újabb hőhullám?!
Az elmúlt napok borongós, esős időjárása után péntektől változás következik be, ugyanis a hőmérséklet csúcsértékei napról napra növekedni fognak. Ez lesz idén nyáron a negyedik hőhullám!