Indiai expedíció indul a Déli-sarkra

Az indiai Nemzeti Antarktisz és Óceán Kutató Központ jövő héten indítja útnak az ázsiai ország első déli-sarki expedícióját.

A nyolctagú kutatócsoport útja az Antarktiszra és vissza várhatóan 40 napot vesz majd igénybe. Céljuk, hogy megvizsgálják, miképpen változott meg a  környezet a fagyott kontinensen az elmúlt évezredben.

A Déli-sark meghódítása elsőként a norvég felfedező, Amundsen nevéhez fűződik, aki 1911. december 14-én érte el Földünk legdélibb pontját.

A tudósok Dél-Afrikát érintve érkeznek meg az indiai Maitri bázisra, amely a Schirmacher Oázisként ismert jégmentes területen fekszik. Innen kiindulva, speciális járművek segítségével több, mint 2000 ezer km vár még rájuk a Déli-sark eléréséig. A 20 napos út során számos mérést és meteorológiai kísérletet hajtanak végre. Jégfuratok és levegőminták gyűjtése mellett figyelik többek között a páratartalmat, a hőmérsékletet, a szélsebességet és a légnyomást, de végeznek geológiai méréseket a kéreglemezek mozgására és az antarktiszi földrész évmilliós fejlődésére vonatkozóan is.

India szeretné felhívni a nemzetközi figyelmet tudományos jelenlétére a régióban, aminek jeleként egy újabb kutatóállomást is szeretne felépíteni a jövőben.

Bár az Antarktiszon jelenleg nyár van, korántsem barátságos az idő. Annak ellenére, hogy a Nap októbertől áprilisig nem nyugszik le, rendkívül hideg marad az idő, hiszen a hótakaró hasznosítatlanul veri vissza a napsugarakat és a hőt. A napi átlaghőmérséklet a viszonylag enyhének számító novemberben is csupán -10 fok körül alakul, de a Déli-sark közelében ennél is zordabb az idő. Itt található bolygónk leghidegebb pontja, Vosztok is, ahol 1983. júliusában -89,2 fokig hűlt a levegő.

Hírek, érdekességek

Jönnek a fagyok, veszélyben a növények
A hét első éjszakáin nagy területen hűl fagypont alá a hőmérséklet, ami veszélyezteti a gyümölcsösfákat, veteményest.
Rekord alacsony vízállás a Dunán
A dunaföldvári mérőállomáson a hónapban többször is mértek az eddigi legkisebb vízállás alatti értékeket. A Tiszán és mellékfolyóin sem sokkal jobb a helyzet.
Az eddigi leghosszabb szaturnuszi vihart örökítették meg
Közel egy éve egy fényes pont jelent meg a Szaturnusz légkörében, ami hatalmas, és a valaha megfigyelt leghosszabb viharrá nőtte ki magát.
Hózivatar szelte át a fővárost
Ritka jelenséget figyelhettek meg a szerencsésebbek hazánkban: a Kárpát-medence felett pénteken átvonult hidegfront mögött hózivatarok alakultak ki. Villámlással és dörgéssel kísért hózáporra a fővárosban is sor került.