Ijesztő jövőkép: vulkánkitörések Németországban, cunamik Angliában

Egy Londonban tartott tudományos konferencia keretében nemrégiben elhangzott, hogy a természeti katasztrófák, földrengések, vulkánkitörések, szökőárak és lavinák a jövőben gyakrabban sújthatják az emberiséget.

Kutatók szerint a természeti katasztrófák számának megnövekedése mögött, nem meglepő módon, a globális felmelegedés áll. Azonban nem közvetlenül a felmelegedés, hanem a klímaváltozás következtében a földkéregben bekövetkező változások okozzák a problémát.

Az Oxfordi Egyetem kutatói szerint az átlaghőmérsékletek emelkedése révén a jégtakarók visszahúzódnak, így kisebb nyomás éri a föld kérgét, aminek következtében az - rengések, tenger alatti földcsuszamlások és esetleges szökőárak kíséretében - megemelkedik. Emellett a litoszféra tömegében bekövetkező változások a geológusok szerint a vulkáni aktivitást is befolyásolják.

A melegedés következtében olvadó gleccserek miatt az Alpok térségét lavinák, sárfolyások és árvizek fenyegethetik, míg a németeknek feltehetően erős vulkáni aktivitásra kell felkészülniük.

Emellett, a kutatók attól tartanak, hogy az úgynevezett glaciális földrengések is gyakoribbá válnak, amelyeket a hatalmas jéghegyekről lezúduló jégtömegek idéznek elő. Ezek a rendkíüli erővel bíró rengések óriási szökőárakat tudnak útnak indítani, amelyek elsősorban Chile, Új-Zéland, a kanadai Új-Foundland partvidékét veszélyeztetik a jövőben, de akár a Brit-szigetek partjaiig is elérhet egy nagyobb szökőár.

Hírek, érdekességek

A klímaváltozás a katicabogarak színét is befolyásolja?
Brit tudósok hollandiai megfigyelésekre alapozva azt állítják, hogy a katicabogarak bizonyos fajai háttérbe szorulhatnak más egyedekkel szemben.
Klímaváltozás – Mely országok a leginkább érintettek?
Egy tanulmány látott napvilágot a napokban, mely rámutat, hogy mely államokat fenyegeti leginkább a globális felmelegedés hatása.
Floridáig utazott a szaharai homok
A szaharai homok több mint 8 ezer kilométert tett meg Afrikától az amerikai partokig, és szokatlanul nagy koncentrációban érte el a Karib-szigetek északi részét, majd tovább haladt a Floridai-félsziget felé.
Emberi hatások okozzák az egyre gyakoribb mediterrán aszályokat
Egy frissen megjelent tanulmány szerint az ember tehető felelőssé az egyre súlyosabb dél-európai szárazságokért.