Ijesztő jövőkép: vulkánkitörések Németországban, cunamik Angliában

Egy Londonban tartott tudományos konferencia keretében nemrégiben elhangzott, hogy a természeti katasztrófák, földrengések, vulkánkitörések, szökőárak és lavinák a jövőben gyakrabban sújthatják az emberiséget.

Kutatók szerint a természeti katasztrófák számának megnövekedése mögött, nem meglepő módon, a globális felmelegedés áll. Azonban nem közvetlenül a felmelegedés, hanem a klímaváltozás következtében a földkéregben bekövetkező változások okozzák a problémát.

Az Oxfordi Egyetem kutatói szerint az átlaghőmérsékletek emelkedése révén a jégtakarók visszahúzódnak, így kisebb nyomás éri a föld kérgét, aminek következtében az - rengések, tenger alatti földcsuszamlások és esetleges szökőárak kíséretében - megemelkedik. Emellett a litoszféra tömegében bekövetkező változások a geológusok szerint a vulkáni aktivitást is befolyásolják.

A melegedés következtében olvadó gleccserek miatt az Alpok térségét lavinák, sárfolyások és árvizek fenyegethetik, míg a németeknek feltehetően erős vulkáni aktivitásra kell felkészülniük.

Emellett, a kutatók attól tartanak, hogy az úgynevezett glaciális földrengések is gyakoribbá válnak, amelyeket a hatalmas jéghegyekről lezúduló jégtömegek idéznek elő. Ezek a rendkíüli erővel bíró rengések óriási szökőárakat tudnak útnak indítani, amelyek elsősorban Chile, Új-Zéland, a kanadai Új-Foundland partvidékét veszélyeztetik a jövőben, de akár a Brit-szigetek partjaiig is elérhet egy nagyobb szökőár.

Hírek, érdekességek

Télies napok következnek
A hét elején pár napig egy újabb mediterrán ciklon "vendégeskedik" a Kárpát-medencében, és okoz nagy területen havazást. A hőmérsékletek is a telet idézik a legtöbb helyen.
Szélviharral, bőséges csapadékkal jön a sarkvidéki levegő
Az ünnepi hétvégére elárasztja a sarkvidéki levegő a Kárpát-medencét, a szél is viharossá fokozódik. Az esőt egyre többfelé havazás váltja fel.
Rekord vastag a hóréteg a mátraszentistváni sípályán
Mátraszentistvánon 2004-ben nyílt meg a sípálya, és a kezdetek óta ott még sosem volt ilyen vastag a hótakaró.
Miért van még mindig tél?
Klímakutatók állítják, hogy megtalálták a választ a fenti kérdésre. Szerintük a kulcs a sarki jégtakaró kiterjedésében rejlik.