Manapság gyakran készülnek orvosmeteorológiai, humánmeteorológiai előrejelzések, amelyek az időjárás lehetséges élettani hatásait próbálják néhány napra felvázolni. Ezek a prognózisok döntő többségében a korábbi hosszú évek tapasztalatain alapulnak. Ritka, hogy orvosok ilyen jellegű célzott vizsgálatokat végeznének. Ennek ellenére az előrejelzések többnyire pontosak, mert a frontok emberi szervezetre gyakorolt hatását statisztikailag helyesen adják meg.
Az emberi test időjárás-változásokra adott reakciót két alapvető tényező határozza meg: a légkörben zajló folyamatok és a szervezetünk pillanatnyi állapota. Így az is érthetővé válik, miért reagálnak egyesek erősen, mások szinte semennyire sem az átvonuló frontokra.
Az időjárás közérzetünket befolyásoló fizikai jellemzői a hőmérséklet, a légnyomás, a szél, és a páratartalom. Ezek mellett további meteorológiai jellemzők is szerepet játszanak, például a felhőzet, illetve a napsütéses órák száma. Más tényezők, mint a légszennyezettség és a pollen-koncentráció, szintén erősen befolyásolják hangulatunkat. Ezek együttes hatása határozza meg a front-, pontosabb megfogalmazás szerint az időjárás-érzékenységet.
Az erre a tárgyra vonatkozó legkiterjedtebb vizsgálatokat a Német Orvosi Kamara végezte. 2000 óta foglalkoznak a kérdéskör minél teljesebb kidolgozásaival. Orvosmeteorológiai szempontból 13 tipikus időjárási helyzetet határoztak meg, amelyek közül 4-et tartanak élettani szempontból különösen kedvezőtlennek. Ezek a meleg-, a hideg-, és a kettősfront, valamint a ciklonok alacsony nyomású középpontja.
Magyarországon az orvosmeteorológiai kutatások még eléggé gyerekcipőben járnak. Kevés az ilyen jellegű szakirodalom, és az eltérő éghajlati viszonyok miatt a külföldi eredmények alkalmazása is csak fenntartásokkal végezhető el.
