Hat fokkal melegebb világban élhetnek unokáink

Egy ENSZ kutatás szerint a Föld jelenlegi átlaghőmérséklete közel 6 Celsius fokkal növekedhet a század végére, még ha minden ország csökkenti is az üvegházgáz kibocsátását.

A tudósok 192 ország jövőbeli gázkibocsátási tervezeteit vizsgálták meg, és ezek alapján becsülték meg a globális felmelegedés mértékét. Az előrejelzések 2050-ig 80 százalékos szennyezőanyag csökkentést vettek figyelembe az Egyesült Államok és Európa részéről, aminek a megvalósulása azonban korántsem vehető biztosnak.

Az amerikai adatokat arra a törvényjavaslatra alapozták, amely a Képviselők Házán túljutott ugyan, a Szenátusban azonban ellenállásba ütközött, és egyelőre a javaslattal kapcsolatos vitát is elnapolták az egészségügyi reformtörekvések miatt.

A földi átlaghőmérséklet már jelenleg is 0,8 Celsius fokkal magasabb, mint a 19. század végén, azaz az iparosodás kezdete előtt volt.

A kutatásban részt vevő tudósok a csütörtökön tartott ENSZ sajtótájékoztató keretében elmondták, hogy az előrejelzett további hőmérséklet-emelkedéshez legnagyobb részben a fejlődő országok járulnak hozzá, ők ugyanis nem kívánják csökkenteni kibocsátásukat. Állításuk szerint, a század végéig becsült hőmérséklet-emelkedés közel 10 százaléka, azaz 1 Celsius fok egyedül Kína számlájára lesz írható.

Robert Corell amerikai klímakutató szerint, még ha a fejlett országok meg is valósítják a 80 százalékos emisszió csökkentési terveket, és a fejlődő államok is megfelezik kibocsátásukat 2050-re, akkor is átlagosan körülbelül 1,7 Celsius fokkal lesz melegebb a 21. század végére.

A decemberi koppenhágai csúcstalálkozón a résztvevők többek között az emisszió csökkentések mértékét fogják megvitatni. A tárgyalások végkimenetelét tekintve a szakember pesszimistábbnak tűnik: Corell olyan eredményeket vár, amelyek mellett a század végére 2,7 fokkal fog emelkedni a globális átlaghőmérséklet.

Hírek, érdekességek

A hét közepéig emelkedik a légszennyezettség
Hétfő reggel a fővárosban, és néhány nagyvárosban meghaladta az egészségügyi határértéket a levegőben lévő szennyező anyagok koncentrációja. A levegőminőség várhatóan a hét második felétől fog javulni.
Egy tanulmány szerint kisebb lett volna az áradások miatti katasztrófa tavaly Pakisztánban, ha lett volna együttműködés az ország és az Európai Középtávú Előrejelző Központ között.
Szmogfelhő növekszik Madrid fölött
A spanyol fővárosban visszatérő jelenségnek számít a füstköd kialakulása, a legalább egy hete tartó száraz időben azonban fokozottan jelentkezik a probléma. Szinte óráról órára növekszik a szmogfelhő.
Mínusz 40 fok alatt Észak-Európa
Rendkívül hideg, sarkvidéki eredetű légtömeg árasztotta el a kontinens északi-északkeleti vidékeit. Hétfő hajnalban helyenként -40 fok alá hűlt a levegő.