Hőmérséklet és hőérzet

Hőmérséklet és hőérzet: két külön dolog. A műszerekkel mérhető léghőmérséklet és a szervezetünk által érzékelt hőmérséklet akár több fokkal is eltérhet egymástól. A komfortérzetet jellemző hőérzet megállapításakor a levegő hőmérséklete mellett egyéb meteorológiai tényezők hatását is érdemes figyelembe vennünk.

Ha arról beszélünk, hány fok lesz az elkövetkező napokban, mindenképpen meg kell különböztetnünk a várható hőmérsékletet, és hogy ezt mi ténylegesen milyen melegnek vagy éppen hidegnek fogjuk érezni. A meteorológusok által előrejelzett hőmérséklet ugyanis a levegő felmelegedési fokának felel meg, ami azonban pozitív vagy negatív irányban akár több fokkal is eltérhet a szervezet igénybevételét kifejező, úgynevezett hőérzet hőmérséklettől. A hőérzetet a különböző meteorológiai viszonyok és emberi tényezők (úgymint nem, életkor, egészségi állapot) együttesen alakítják ki. Az alábbiakban az időjárási paraméterekről lesz szó bővebben.

Az elsődleges befolyásoló meteorológiai tényezők a szél erőssége és a levegő páratartalma. Mindannyian tapasztalhattuk már, hogy szeles időben kevésbé érezzük melegnek a levegőt, mint egy szélcsendes napon.

A forró nyári időszakban a légmozgás jótékony hatását érezhetjük. Egy-egy frissítő szellő megkönnyebbülést, felüdülést hoz felhevült szervezetünk számára azáltal, hogy segíti az izzadtság elpárologtatását, és így bőrfelületünk hűtését.

Az őszi, téli hónapokban azonban épp ellenkezőleg érezzük. Szeles napokon sokkal csípősebbnek, fagyosabbnak találjuk az időt, mint azt a hőmérő higanyszála alapján várnánk. Ilyenkor ugyanis testünk körül kialakul egy vékony, a környezetnél melegebb levegőréteg, ami megvéd minket a hidegtől. Ha fúj a szél, az elsodorja ezt a védőréteget, és szervezetünknek plusz energiáiba kerül egy újabb réteg felmelegítése. Mindez azonban hiába, amennyiben a szél nem hagy alább, és ismét elfújja azt. Így végül testhőmérsékletünk lecsökken, és hidegebbnek érezzük a levegőt. 

A légmozgás mellett az is fontos, hogy milyen nedvességtartalmú levegő vesz minket körül. Se a túl magas, se a túl alacsony nedvességtartalom nem egészséges az emberi szervezet számára, a legmegfelelőbb a 40-60 százalék közötti relatív páratartalom. A nyári időszakban a nagyobb, míg a téli időszakban az alacsonyabb páratartalmú helyzetek a jellemzőek.

Fülledt, nyári időben komfortérzetünk jelentősen csökkenhet, ugyanis a páradúsabb levegő megnehezíti, hogy testünkről az izzadtságcseppek elpárologjanak, így szervezetünk csak kisebb hatékonysággal tudja hűteni magát. Emiatt a ténylegesnél jóval melegebbnek érezzük a levegőt. Ugyanakkor, ha szárazabb a légtömeg, az izzadtság gyorsan elpárolog, így hőérzetünk alacsonyabb, komfortérzetünk pedig jobb lesz.

A nyár folyamán a legveszélyesebb időszakok azok, amelyek tartósan erős nappali felmelegedéssel, gyenge légmozgással és magas relatív páratartalommal párosulnak. Ilyen körülmények vezetnek az emberi szervezetet rendkívül megterhelő hőhullámok kialakulásához is.

A hideg téli napokon az alacsony páratartalmú levegőben nyálkahártyáink kiszáradhatnak, köhögési rohamok törhetnek ránk, míg nedves időben környezetünket kellemetlenül hidegebbnek érezzük.

Mindezek tekintetében érdemes tehát figyelni a meteorológiai előrejelzéseket, és nemcsak azt, hogy hány fok lesz az adott napon, hanem azt is, hogy a hőérzet szempontjából milyen idő várható. 

Hírek, érdekességek

Zivatarokkal tarkított, lelassult hidegfront vonult át
2015. május 9-én, szombat este egy hidegfront érte el hazánk térségét. Már délután, a front előtt többfelé kipattantak zivatarok. Vasárnap az ország keleti harmadában még a lelassult front határozza meg időjárásunkat, a nap második felében sokfelé számíthatunk felhőszakadással, jégesővel kísért zivatarokra.
Vajon hoznak-e lehűlést a fagyosszentek?
Idén úgy látszik, beigazolódik a májusi népi regula, a hétvégi lehűlés egybeesik a fagyosszentek időszakával.
Két napra beköszönt a kánikula!
A május 4-ével induló hét első felében szokatlan, gyors ütemű melegedést élhetünk át, melynek következményeként átmenetileg - 5-én ás 6-án - az ország nagy részén 25, de délen akár 30 fok fölé is emelkedhet a hőmérséklet! A rendkívüli meleg sokaknál okozhat intenzív panaszokat, cikkünkből kiderül, hogyan vészelheti át az egészséges szervezet számára is nagyon megterhelő időszakot.
Jön a hideg!
A szívbetegek, az érrendszeri betegségekkel élők és a fejfájósok kellemetlen napok elé néznek: tartós kettősfronti hatással folytatódik az október, és jön az első komolyabb lehűlés is. Olvassa el, mire számíthat!