A hétvége mindkét napján rekordok dőltek

Vasárnap már csupán a keleti országrészben fagyott, de ez is elég volt egy újabb hidegrekordhoz. A szombat hajnal is nagyon hideget hozott, országosan és Budapesten is megdőltek a rekordok.

Vasárnap reggel már nem Zabaron, hanem Nyírlugoson született országos napi hidegrekord: a hivatalos adatok szerint -7,1 fokig süllyedt ott a hőmérő higanyszála, ezzel az 1969-es miskolci -4,6 fokos érték került megdöntésre (MTI). A Dunántúlon befelhősödött az ég, sokfelé nem is hűlt +8, +9 fok alá a levegő. A budapesti hidegrekord ezen a napon nem dőlt meg.

Szombaton hajnalban a hivatalos adatok alapján a Nógrád megyei Zabaron -8,6 fok volt, ezzel új negatív csúcs született, ráadásul nem is akár mennyivel. Korábban az 1959-ben a Kékestetőn mért -3,8 foknál nem volt hidegebb ezen a napon, tehát csaknem 5 fokkal sikerült ezt túlszárnyalni (MTI).

Budapesten is új rekordot mértek: eddig a napig az 1916-ban regisztrált 0,1 fok volt a leghidegebb október 5-én, ma azonban Pestszentlőrincen -1,8 fokig süllyedt a hőmérő higanyszála - ez is mintegy 2 fokos csúcsdöntést jelent (MTI).

Az ICI Interaktív Meteorológia országos állomáshálózata a pénteki naphoz hasonlóan ismét a Heves megye északi részén fekvő, Zabarhoz közeli Tarnaleleszen mérte a leghidegebbet, -5,6 fokot.

Még vasárnap reggel is számíthatunk fagyokra, de már jóval kisebb területen, és az érkező felhőzetnek köszönhetően -2, -3 foknál ott sem várható hidegebb.

Hírek, érdekességek

A klímaváltozás a katicabogarak színét is befolyásolja?
Brit tudósok hollandiai megfigyelésekre alapozva azt állítják, hogy a katicabogarak bizonyos fajai háttérbe szorulhatnak más egyedekkel szemben.
Klímaváltozás – Mely országok a leginkább érintettek?
Egy tanulmány látott napvilágot a napokban, mely rámutat, hogy mely államokat fenyegeti leginkább a globális felmelegedés hatása.
Floridáig utazott a szaharai homok
A szaharai homok több mint 8 ezer kilométert tett meg Afrikától az amerikai partokig, és szokatlanul nagy koncentrációban érte el a Karib-szigetek északi részét, majd tovább haladt a Floridai-félsziget felé.
Emberi hatások okozzák az egyre gyakoribb mediterrán aszályokat
Egy frissen megjelent tanulmány szerint az ember tehető felelőssé az egyre súlyosabb dél-európai szárazságokért.