Floridáig utazott a szaharai homok

A szaharai homok több mint 8 ezer kilométert tett meg Afrikától az amerikai partokig, és szokatlanul nagy koncentrációban érte el a Karib-szigetek északi részét, majd tovább haladt a Floridai-félsziget felé.

A szaharai porszemcsék általában korlátozzák a trópusi
ciklonok fejlődését, és nagy koncentráció esetén szürkés színűre változtatják
az égboltot. Ugyanakkor gyönyörű naplementéket is okoznak, vörösre festve az
eget, ahogy a napsugarakat minden irányba szórják.


A NASA 2009-es műholdképén szintén egy, az Atlanti-óceánt átszelő
sivatagi homokfelhő látható, amely elérte a Kis-Antillákat.

(earthobservatory.nasa.gov)

A Föld legnagyobb homoksivatagának vidékén az északkeleti
passzátszelek gyakran elég erősek ahhoz, hogy felkapják a laza homokszemcséket.
A kisebbek pedig hosszú utat tehetnek meg a légkörben 3-5 ezer méteres
magasságban utazva.

A Szahara homokja olykor Európában, azon belül a
Kárpát-medencébe is elér. Legutóbb június végén-július elején, a hőhullám idején volt jelen
a hazai légtérben.

Hírek, érdekességek

Rekord alacsony vízállás a Dunán
A dunaföldvári mérőállomáson a hónapban többször is mértek az eddigi legkisebb vízállás alatti értékeket. A Tiszán és mellékfolyóin sem sokkal jobb a helyzet.
Az eddigi leghosszabb szaturnuszi vihart örökítették meg
Közel egy éve egy fényes pont jelent meg a Szaturnusz légkörében, ami hatalmas, és a valaha megfigyelt leghosszabb viharrá nőtte ki magát.
Hózivatar szelte át a fővárost
Ritka jelenséget figyelhettek meg a szerencsésebbek hazánkban: a Kárpát-medence felett pénteken átvonult hidegfront mögött hózivatarok alakultak ki. Villámlással és dörgéssel kísért hózáporra a fővárosban is sor került.
Sűrű köd borult a Pó folyó völgyére
Makacs ködfelhő okoz barátságtalan, hideg időt a Pó-alföldön, miközben Olaszország más részein a napsütésé a főszerep.