Floridáig utazott a szaharai homok

A szaharai homok több mint 8 ezer kilométert tett meg Afrikától az amerikai partokig, és szokatlanul nagy koncentrációban érte el a Karib-szigetek északi részét, majd tovább haladt a Floridai-félsziget felé.

A szaharai porszemcsék általában korlátozzák a trópusi
ciklonok fejlődését, és nagy koncentráció esetén szürkés színűre változtatják
az égboltot. Ugyanakkor gyönyörű naplementéket is okoznak, vörösre festve az
eget, ahogy a napsugarakat minden irányba szórják.


A NASA 2009-es műholdképén szintén egy, az Atlanti-óceánt átszelő
sivatagi homokfelhő látható, amely elérte a Kis-Antillákat.

(earthobservatory.nasa.gov)

A Föld legnagyobb homoksivatagának vidékén az északkeleti
passzátszelek gyakran elég erősek ahhoz, hogy felkapják a laza homokszemcséket.
A kisebbek pedig hosszú utat tehetnek meg a légkörben 3-5 ezer méteres
magasságban utazva.

A Szahara homokja olykor Európában, azon belül a
Kárpát-medencébe is elér. Legutóbb június végén-július elején, a hőhullám idején volt jelen
a hazai légtérben.

Hírek, érdekességek

Fáztak Athénban, miközben Oslóba megjött a tavasz
Vasárnap a norvég fővárosban öt fokkal melegebb volt, mint Athénban, és a helyzet hétfőn sem sokat változott. Kiadós eső hullott a mediterrán térségben.
Záporok, zivatarok szelik át az országot
A szeszélyes idő ma is folytatódott, és a kora délutáni órákban már többfelé jelentek meg tornyos gomolyfelhők az égen. A záporok mellett dörgésre és villámlásokra is sor került.
Porviharok a Közel-Keleten és hazánkban
Kedden homokviharok söpörtek át az sivatagos arab országokon, de az elmúlt napokban nálunk sem volt ritka a jelenség. Egyik olvasónk is lencsevégre kapott egyet.
Ebben az évben eddig 750 tornádót jelentettek az Egyesült Államokban. A legfrissebb megfigyelések szerint nem a Tornádó Sétányon alakul ki a legtöbb pusztító forgószél.