Floridáig utazott a szaharai homok

A szaharai homok több mint 8 ezer kilométert tett meg Afrikától az amerikai partokig, és szokatlanul nagy koncentrációban érte el a Karib-szigetek északi részét, majd tovább haladt a Floridai-félsziget felé.

A szaharai porszemcsék általában korlátozzák a trópusi
ciklonok fejlődését, és nagy koncentráció esetén szürkés színűre változtatják
az égboltot. Ugyanakkor gyönyörű naplementéket is okoznak, vörösre festve az
eget, ahogy a napsugarakat minden irányba szórják.


A NASA 2009-es műholdképén szintén egy, az Atlanti-óceánt átszelő
sivatagi homokfelhő látható, amely elérte a Kis-Antillákat.

(earthobservatory.nasa.gov)

A Föld legnagyobb homoksivatagának vidékén az északkeleti
passzátszelek gyakran elég erősek ahhoz, hogy felkapják a laza homokszemcséket.
A kisebbek pedig hosszú utat tehetnek meg a légkörben 3-5 ezer méteres
magasságban utazva.

A Szahara homokja olykor Európában, azon belül a
Kárpát-medencébe is elér. Legutóbb június végén-július elején, a hőhullám idején volt jelen
a hazai légtérben.

Hírek, érdekességek

Folyóinkat, tavainkat is érinti a szárazság
A Tisza több mérőállomásán közel rekord alacsony a vízszint, a Balatonnál alig fél méter az átlagmagasság. A Velencei-tó vízszintje is átlag alatti, míg a Fertő-tavon jobb a helyzet.
Hőhullám – az idén már a negyedik
Napról napra egyre magasabbra kúszik délután a hőmérő higanyszála, beköszönt az idei negyedik hőhullám. A hétvége időjárása kedvez a nyaralóknak.
Sosem volt ilyen kevés jég az Északi-sarkvidéken
A napokban véget ért az olvadás az Északi-sarkon, ahol idén minden korábbinál kisebbre zsugorodott a jégtakaró.
Ma csípős reggelre ébredtek a Zabaron élők, a hőmérséklet nem sokkal maradt el a fagyponttól.