Floridáig utazott a szaharai homok

A szaharai homok több mint 8 ezer kilométert tett meg Afrikától az amerikai partokig, és szokatlanul nagy koncentrációban érte el a Karib-szigetek északi részét, majd tovább haladt a Floridai-félsziget felé.

A szaharai porszemcsék általában korlátozzák a trópusi
ciklonok fejlődését, és nagy koncentráció esetén szürkés színűre változtatják
az égboltot. Ugyanakkor gyönyörű naplementéket is okoznak, vörösre festve az
eget, ahogy a napsugarakat minden irányba szórják.


A NASA 2009-es műholdképén szintén egy, az Atlanti-óceánt átszelő
sivatagi homokfelhő látható, amely elérte a Kis-Antillákat.

(earthobservatory.nasa.gov)

A Föld legnagyobb homoksivatagának vidékén az északkeleti
passzátszelek gyakran elég erősek ahhoz, hogy felkapják a laza homokszemcséket.
A kisebbek pedig hosszú utat tehetnek meg a légkörben 3-5 ezer méteres
magasságban utazva.

A Szahara homokja olykor Európában, azon belül a
Kárpát-medencébe is elér. Legutóbb június végén-július elején, a hőhullám idején volt jelen
a hazai légtérben.

Hírek, érdekességek

Sándor, József, Benedek már meghozták a meleget
Csak a népi mondóka szerint kezdődik most a tavasz, hiszen már pár napja igazán kellemes hőmérsékletek és sok napsütés jellemzi az időjárást. Ez vajon így is marad?
Hőség és zivatarok
Az elmúlt napokban frontmentes idő és országszerte tikkasztó hőség volt jellemző. Emellett viszont pénteken és szombaton jó feltételek adódtak zivatarok kialakulásához, amelyek lokálisan nagyobb mennyiségű csapadékot és átmenetileg felfrissülést hoztak a forróság közepette.
Vajon hoznak-e idén fagyot a fagyosszentek?
Idén többé-kevésbé beigazolódik a fagyosszentekhez köthető népi regula: május közepén az ország nagy részén több fokkal az átlagos alá esik vissza a hőmérséklet.
Most nem lesz tél március 15-én!
Az idén tavaszi időben tölthetjük a nemzeti ünnepet, a két évvel ezelőtti hóviharnak híre hamva sem lesz! Ugyan nem lesz zavartalan a napsütés, de igazi tavaszi időre számíthatunk.