Floridáig utazott a szaharai homok

A szaharai homok több mint 8 ezer kilométert tett meg Afrikától az amerikai partokig, és szokatlanul nagy koncentrációban érte el a Karib-szigetek északi részét, majd tovább haladt a Floridai-félsziget felé.

A szaharai porszemcsék általában korlátozzák a trópusi
ciklonok fejlődését, és nagy koncentráció esetén szürkés színűre változtatják
az égboltot. Ugyanakkor gyönyörű naplementéket is okoznak, vörösre festve az
eget, ahogy a napsugarakat minden irányba szórják.


A NASA 2009-es műholdképén szintén egy, az Atlanti-óceánt átszelő
sivatagi homokfelhő látható, amely elérte a Kis-Antillákat.

(earthobservatory.nasa.gov)

A Föld legnagyobb homoksivatagának vidékén az északkeleti
passzátszelek gyakran elég erősek ahhoz, hogy felkapják a laza homokszemcséket.
A kisebbek pedig hosszú utat tehetnek meg a légkörben 3-5 ezer méteres
magasságban utazva.

A Szahara homokja olykor Európában, azon belül a
Kárpát-medencébe is elér. Legutóbb június végén-július elején, a hőhullám idején volt jelen
a hazai légtérben.

Hírek, érdekességek

Kezdődik a strandszezon
Az elmúlt napok kedvező időjárásának, a sok napsütésnek és meleg időnek köszönhetően a meteorológiai nyár kezdetére, június 1-jére már Európa-szerte kellemes, meleg vízhőmérsékletekkel találkozhatunk.
2050-re eltűnhetnek a Pireneusok gleccserei
Egy spanyol kutatócsoport állítása szerint, a Pireneusokban található 21 gleccser mindegyike eltűnhet 2050-re, a globális felmelegedés következtében.
10 fokos különbség az országban
Pénteken nyugat felől egy gyenge hidegfront érte el hazánkat. Az ország nyugati és keleti része között 10 fokos hőmérséklet különbség alakult ki.
Kánikula Oroszországban
Az Északkelet-Európa felett elhelyezkedő magasnyomású légköri képződmény túlnyomóan száraz, napos időt okoz a kontinens északkeleti területein. A délutáni órákban az orosz fővárosban, Moszkvában 30 fokig melegszik a levegő. A kánikulának a hétvégén egy hidegfront vet véget.