Floridáig utazott a szaharai homok

A szaharai homok több mint 8 ezer kilométert tett meg Afrikától az amerikai partokig, és szokatlanul nagy koncentrációban érte el a Karib-szigetek északi részét, majd tovább haladt a Floridai-félsziget felé.

A szaharai porszemcsék általában korlátozzák a trópusi
ciklonok fejlődését, és nagy koncentráció esetén szürkés színűre változtatják
az égboltot. Ugyanakkor gyönyörű naplementéket is okoznak, vörösre festve az
eget, ahogy a napsugarakat minden irányba szórják.


A NASA 2009-es műholdképén szintén egy, az Atlanti-óceánt átszelő
sivatagi homokfelhő látható, amely elérte a Kis-Antillákat.

(earthobservatory.nasa.gov)

A Föld legnagyobb homoksivatagának vidékén az északkeleti
passzátszelek gyakran elég erősek ahhoz, hogy felkapják a laza homokszemcséket.
A kisebbek pedig hosszú utat tehetnek meg a légkörben 3-5 ezer méteres
magasságban utazva.

A Szahara homokja olykor Európában, azon belül a
Kárpát-medencébe is elér. Legutóbb június végén-július elején, a hőhullám idején volt jelen
a hazai légtérben.

Hírek, érdekességek

Évszázados hidegrekord dőlt a fővárosban
Hétfőn Budapesten egy 116 éves hidegrekord dőlt meg jelentős mértékben. A mérések kezdete óta nem volt ilyen hideg délután ezen a napon.
Keleten beragadtak a mínuszok
Míg az ország nyugati felén folytatódik a tavaszi enyheség, a keleti megyékbe visszatért a tél. Az Alföld déli részén több helyen még délben is fagyott.
Ködbe veszett a bajai híd!
Ma reggel sűrű köd borult Bajára. Nem sokkal napfelkelte után webkameránkon még látható volt a Dunán átívelő híd, ám rövidesen tejfölszerű ködbe veszett minden.
Visszahozza-e a jeget Mátyás?
Mivel 2012-ben szökőévet írunk, idén február 25-ére esik Mátyás napja, ami fontos szerepet tölt be az időjóslásban. A néphagyomány szerint, ahol Zsuzsanna nem vitte el a fagyot, ott Mátyás fogja, másrészről viszont, ahol Mátyás nem talál jeget, ott csinál.