Floridáig utazott a szaharai homok

A szaharai homok több mint 8 ezer kilométert tett meg Afrikától az amerikai partokig, és szokatlanul nagy koncentrációban érte el a Karib-szigetek északi részét, majd tovább haladt a Floridai-félsziget felé.

A szaharai porszemcsék általában korlátozzák a trópusi
ciklonok fejlődését, és nagy koncentráció esetén szürkés színűre változtatják
az égboltot. Ugyanakkor gyönyörű naplementéket is okoznak, vörösre festve az
eget, ahogy a napsugarakat minden irányba szórják.


A NASA 2009-es műholdképén szintén egy, az Atlanti-óceánt átszelő
sivatagi homokfelhő látható, amely elérte a Kis-Antillákat.

(earthobservatory.nasa.gov)

A Föld legnagyobb homoksivatagának vidékén az északkeleti
passzátszelek gyakran elég erősek ahhoz, hogy felkapják a laza homokszemcséket.
A kisebbek pedig hosszú utat tehetnek meg a légkörben 3-5 ezer méteres
magasságban utazva.

A Szahara homokja olykor Európában, azon belül a
Kárpát-medencébe is elér. Legutóbb június végén-július elején, a hőhullám idején volt jelen
a hazai légtérben.

Hírek, érdekességek

Néhány kép és videó az utolsó februári havazásról
Kedden hajnalban nyugaton, majd a középső megyékben is havazott, amely a Dunántúlon már délután egyre inkább havas esőbe ment át. A keleti megyékben délután érte el a hóesés.
A felhőmentes, száraz tavaszi estéken jó lehetőség nyílik, hogy megpillantsuk az állatövi fényt. Természetesen, távol a városi fényektől.
Egy hét eseményei a műholdképeken
Cikkünkben az elmúlt hét legérdekesebb műholdképei közül válogattunk. Nézze meg, hogy az űrből, hogyan mutatnak a földi jelenségek!
Heves tornádókitöréssel indult a tavasz az USA-ban
Pénteken egy markáns hidegfront szelte át az Egyesült Államok középső tájait, amit heves zivatarok kísértek. Közel 100 tornádót jelentettek.