Floridáig utazott a szaharai homok

A szaharai homok több mint 8 ezer kilométert tett meg Afrikától az amerikai partokig, és szokatlanul nagy koncentrációban érte el a Karib-szigetek északi részét, majd tovább haladt a Floridai-félsziget felé.

A szaharai porszemcsék általában korlátozzák a trópusi
ciklonok fejlődését, és nagy koncentráció esetén szürkés színűre változtatják
az égboltot. Ugyanakkor gyönyörű naplementéket is okoznak, vörösre festve az
eget, ahogy a napsugarakat minden irányba szórják.


A NASA 2009-es műholdképén szintén egy, az Atlanti-óceánt átszelő
sivatagi homokfelhő látható, amely elérte a Kis-Antillákat.

(earthobservatory.nasa.gov)

A Föld legnagyobb homoksivatagának vidékén az északkeleti
passzátszelek gyakran elég erősek ahhoz, hogy felkapják a laza homokszemcséket.
A kisebbek pedig hosszú utat tehetnek meg a légkörben 3-5 ezer méteres
magasságban utazva.

A Szahara homokja olykor Európában, azon belül a
Kárpát-medencébe is elér. Legutóbb június végén-július elején, a hőhullám idején volt jelen
a hazai légtérben.

Hírek, érdekességek

Augusztusi hó a Magas-Tátrában
A múlt pénteken és szombaton havas eső, sőt hódara is hullott a Lomnici-csúcson, ami– bár nem számít extrémnek -, nem mindennapi esemény augusztusban.
Az átlagosnál melegebb eddig 2012
A napi átlaghőmérsékleteket tekintve az idén a február kivételével eddig minden hónapban melegebb volt hazánkban, mint a 30 éves klímaátlag.
Alig van hidegebb Izlandon a Dunántúlnál
Európa keleti felén makacsul tartja magát a nyár, másutt őszire fordult az idő. A kettősség határainkon belül is él, majdnem 20 fok a különbség. Izlandon sincs sokkal hidegebb, mint a Dunántúlon.
Felhőszakadások és zivatarlánc a Duna mentén
A késő délelőtti óráktól egyre többfelé jelentek meg zivatarok. Felhőszakadás is kísérte őket, a Duna vonalában az országot átszelő zivatarlánc alakult ki.