Floridáig utazott a szaharai homok

A szaharai homok több mint 8 ezer kilométert tett meg Afrikától az amerikai partokig, és szokatlanul nagy koncentrációban érte el a Karib-szigetek északi részét, majd tovább haladt a Floridai-félsziget felé.

A szaharai porszemcsék általában korlátozzák a trópusi
ciklonok fejlődését, és nagy koncentráció esetén szürkés színűre változtatják
az égboltot. Ugyanakkor gyönyörű naplementéket is okoznak, vörösre festve az
eget, ahogy a napsugarakat minden irányba szórják.


A NASA 2009-es műholdképén szintén egy, az Atlanti-óceánt átszelő
sivatagi homokfelhő látható, amely elérte a Kis-Antillákat.

(earthobservatory.nasa.gov)

A Föld legnagyobb homoksivatagának vidékén az északkeleti
passzátszelek gyakran elég erősek ahhoz, hogy felkapják a laza homokszemcséket.
A kisebbek pedig hosszú utat tehetnek meg a légkörben 3-5 ezer méteres
magasságban utazva.

A Szahara homokja olykor Európában, azon belül a
Kárpát-medencébe is elér. Legutóbb június végén-július elején, a hőhullám idején volt jelen
a hazai légtérben.

Hírek, érdekességek

A hét utolsó munkanapját sem ússzuk meg szárazon
A tegnapi zivatarok után ma újabb hullámokban érkeznek a villámmal, nagy szelekkel és intenzív csapadékkal járó képződmények. A hajnali-reggeli zivatarok főként a Dunántúlon okoztak heves csapadékot és ma napközben is sokfelé kell számítani erre.
Áradnak a folyók az USA-ban is
Hazánkban szerencsére apadnak a folyók, és egyre csökken a belvízzel elöntött területek nagysága is. Amerikában azonban Michigantől Tennessee-ig rekord magas szinten tetőzik az árvíz.
Az idei első melegrekord
A télies idő elmúltával nem kellett sokat várni az első melegrekord megszületésére: pénteken Budapesten megdőlt a fővárosi melegrekord.
Viharos hétkezdet Nyugat-Európában
Amíg nálunk szinte zavartalan a napsütés és magasra kúszik a hőmérő higanyszála, addig Nyugat-Európa időjárását két alacsony nyomású képződmény határozza meg: csapadékosan, szelesen indul többfelé a hét.