Floridáig utazott a szaharai homok

A szaharai homok több mint 8 ezer kilométert tett meg Afrikától az amerikai partokig, és szokatlanul nagy koncentrációban érte el a Karib-szigetek északi részét, majd tovább haladt a Floridai-félsziget felé.

A szaharai porszemcsék általában korlátozzák a trópusi
ciklonok fejlődését, és nagy koncentráció esetén szürkés színűre változtatják
az égboltot. Ugyanakkor gyönyörű naplementéket is okoznak, vörösre festve az
eget, ahogy a napsugarakat minden irányba szórják.


A NASA 2009-es műholdképén szintén egy, az Atlanti-óceánt átszelő
sivatagi homokfelhő látható, amely elérte a Kis-Antillákat.

(earthobservatory.nasa.gov)

A Föld legnagyobb homoksivatagának vidékén az északkeleti
passzátszelek gyakran elég erősek ahhoz, hogy felkapják a laza homokszemcséket.
A kisebbek pedig hosszú utat tehetnek meg a légkörben 3-5 ezer méteres
magasságban utazva.

A Szahara homokja olykor Európában, azon belül a
Kárpát-medencébe is elér. Legutóbb június végén-július elején, a hőhullám idején volt jelen
a hazai légtérben.

Hírek, érdekességek

Szombaton itt a Föld Órája
Március utolsó szombatján lesz a Föld Órája, amikor a megmozduláshoz csatlakozók 20.30-tól egy órára lekapcsolják a világítást. Az eseményhez kapcsolódóan több városban is klímavédelmi rendezvényeket tartanak.
Kulcsszerepet játszanak a mangrovék a szénforgalomban
A mangrove erdők bolygónk egyik legfontosabb szén-nyelői, az utóbbi 5 évtized alatt azonban közel felére csökkent az állományuk.
Megsínylik a klímaváltozást a sarkvidéki madarak is
Kanadai kutatók vizsgálták a globális felmelegedés sarkvidéki madarakra gyakorolt hatásait.
A pocoknyúl is jelzi a klímaváltozást
Egy tanulmány szerint, amely a Global Change Biology című folyóiratban jelent meg, az amerikai pocoknyúl az elmúlt évtized során rohamosan veszített egyedszámából, miközben egyre kisebb területre szorul vissza.