Figyelem! Egy órával hosszabb a nap

Ahogyan azt már évtizedek alatt megszokhattuk, október utolsó vasárnapjára virradó hajnalban hazánkban is kezdetét veszi a téli időszámítás. Emiatt az elkövetkező napokban átmenetileg felborulhat a bioritmusunk.

Idén is október utolsó vasárnapjára virradó éjjel veszi kezdetét a téli időszaámítás, hajnali 3 órakor kell egy órával visszaállítani az időmérőket. Az óraátállítást elsőként az
Egyesült Államokban vezették be az 1900-as évek elején, azzal a céllal, hogy
energiát takarítsanak meg. Hazánkban 1980-ban vezették be a téli-nyári időszámítást, amelyet ma már uniós rendelet is szabályoz.

A téli-nyári időszámítás
bevezetésének eredeti célja az energiaspórolás volt. Egy évtizeddel ezelőtt még
jelentős elektromos áramot lehetett megtakarítani azáltal, hogy később kellett
bekapcsolni a közvilágítást és a háztartási elektromos eszközöket. Ma már ennek
koránt sincs ekkor jelentősége, hiszen megváltoztak a fogyasztói szokások, az
életmód.

Persze az elmúlt 100 évben sokat
változtak ébrenléti szokásaink és valószínűleg azzal, hogy március utolsó
vasárnapján 2 óráról egy órával előrébb állítjuk az órát, október utolsó
vasárnapján pedig 3 órakor 1 órával visszaállítjuk, nem spórolunk meg jelentős
mennyiségű energiát. Afrika és Ázsia több országa sem bajlódik a téli-nyári
időszámítással, de Oroszországban is eltörölték az átállást (gazdasági és
egészségügyi okok miatt), és várhatóan egyre több ország fogja követni ezt a
példát.

Az óraátállítással egyébként az emberek
ébrenléti idejét próbálják a természetes fényviszonyokkal összhangba hozni. Ha
akkor vagyunk ébren, amikor a Nap is fent van, több energiát tudunk
megtakarítani.

Az óraátállítás megzavarhatja a bioritmusunkat is, belső óránk ugyanis nem tud egyik pillanatról a másikra alkalmazkodni. Egyénfüggő, de általában néhány (7-10) nap alatt hozzászokik a szervezet az egy órás idő-eltolódáshoz, addig azonban fáradékonyabbak lehetünk, alvászavarokat tapasztalhatunk és átmenetileg az étkezések időpontja is felborulhat. A koncentráció csökkenése miatt a balesetek kockázata is növekedhet. Különösen érintettek lehetnek a kisgyermekes családok, hiszen a csecsemők belső órája lassabban követi a változást.

Kutatások szerint nemcsak az emberek, hanem az állatok is megérzik a változást, az ő bioritmusunk is felborulhat ezekben a napokban. Érdemes erre is odafigyelni.

Enyhíthetjük az óraátállítással járó kellemetlenségeket például testmozgással, a pihentető alvást elősegíthetjük levendula illóolajának párologtatásával, vagy egy csésze macskagyökértea fogyasztásával.

Hírek, érdekességek

A napokon át tartó szürke, fényszegény időjárásnak nagyon komoly következményei lehetnek. Sokan tapasztalnak orvosmeteorológiai tüneteket, fáradtak, a reflexek tompák, megnő a reakció idő.
Képes-e megjósolni egy buborék a tájfun erejét?
Egy újabb kutatás szerint a szappanbuborékok membránfelületén lévő folyadék forgó áramlását felhasználhatjuk a hurrikánok és tájfunok intenzitásának előrejelzéséhez.
Hópelyhek – ahogy eddig még nem láttuk
A mondás szerint nincs két egyforma hópehely. A következő, elképesztően részletgazdag fényképek a kétkedőket is meggyőzhetik.
Nem csak a nyuszi fog fázni húsvétkor
Hideg lesz az idei húsvét. Nem csak a nappali hőmérsékletek maradnak el jócskán az ilyenkor megszokottól, de hajnalra többfelé fagypont alá süllyedhet a hőmérő higanyszála. Az alacsony hőérzet és a megfelelő öltözködés mellett a tudatos táplálkozásra is érdemes ilyenkor fokozottan odafigyelni.