Fagyos hajnal és tavaszias délután északkeleten

Hétfőn és kedden az Északi-középhegységben volt hazánkban a legmelegebb, miközben hajnalban az ország leghidegebb tájai közé tartozott a Mátra és a Bükk térsége. Hogyan lehetséges ez? Kiderül alábbi cikkünkből.

A hét elején szokatlan jelenséget tapasztalhattak
az északi határ mentén, a Mátra és a Bükk északi oldalán élők: reggelre -5 fok
alá (kedden néhol közel -10 fokig!) csökkent a hőmérséklet, de kora délután
ezeken a tájakon volt a legmelegebb az egész országban! Ez azért (is)
különleges, mert hazánkban az Északi-középhegység területén a legalcsonyabb az
éves átlaghőmérséklet – gondoljunk csak Zabarra és Szécsényre, ahol évről-évre
sorban dőlnek meg a hidegrekordok! A jelenségnek és a szokatlanul nagy (több
mint 15 fokos) napi hőingásnak alapvetően három oka volt.

Egyrészt az északkeleti országrészben nem alakult
ki összefüggő hótakaró (lásd a műholdképet), amely napközben
"visszafogta" volna a nappali felmelegedést.

Másrészt ezen a két napon, északkeleten éjszaka
és napközben is derült volt az ég. Előbbinek köszönhetően hajnalra a felszín
erős kisugárzása miatt hűlt le -5 – -10 fok körüli hőmérsékletre a levegő,
utóbbi, vagyis a napos idő miatt pedig a napsütés zavartalanul és gyors ütemben
melegítette fel az alsóbb légrétegeket is.

A jelenség harmadik oka pedig a déli, délkeleti
szélnek köszönhetően az Északi-középhegység északi, északnyugati lejtőin
létrejött az úgynevezett "főn" hatás: emiatt a Mátra és a Bükk északi
oldalán több fokkal enyhébb volt az idő, mint a hegységeinktől délre fekvő
tájakon.

   

 

Az ICI Interaktív Meteorológia által mért
hőmérsékletek 2014. február 3-án, hétfőn 06:30 (bal felső kép) és 13:45 (jobb
felső kép), illetve 4-én, kedden szintén 07:00 (bal alsó kép) és 14:30 (jobb alsó
kép) órakor.

 

A 2014. február 4-én 13:30-kor készült
műholdképen jól látszik, hogy az északi határvidéken nem alakult
ki összefüggő hótakaró (a fehér területek keleten a hóval borított tájakat, nyugaton a felhőzetet jelzik) (Forrás: sat24.com)

Hírek, érdekességek

Zivatarok augusztus elején is
Augusztus első hétvégéje meglehetősen változékony időt hozott. A szombati fővárosi felhőszakadás utána vasárnap délután először a Balaton környékén észleltünk vonalba rendeződött zivatarokat, később a Mátrában fejlődtek intenzív csapadékot adó gomolyfelhők, amiket meg is örökített egyik kameránk. A következő hét elején sem nyugodott meg a légkör: hétfőre virradó éjszaka egy zivataros csapadéktömb okozott sokfelé jelentős csapadékot a középső országrészben.
Tavasz ilyenkor, novemberben?!
Ugyan csak képletesen, de a címben feltett kérdésre a válasz: igen! November elején ugyanis az átlagosnál több – 5-én, szerdán akár 10! – fokkal enyhébb idő várható hazánkban, és a hét második felében fölénk húzódó frontzóna sem hoz jelentős lehűlést. Ez a szokatlan idő természetesen szervezetünkre is hatással van, a következő napokban elsősorban fáradékonyságra és fejfájásra panaszkodhatunk. Cikkünkből az is kiderül, hogyan enyhíthetjük ezeket a hatásokat.
Rendkívül csapadékos volt a július
Az idei július az átlagosnál jóval csapadékosabb volt. Az ICI Interaktív Meteorológia mérései szerint országos területi átlagban közel kétszer, helyenként pedig több mint háromszor annyi eső esett, mint amennyi ilyenkor szokott.
Figyelem! Egy órával hosszabb a nap
Ahogyan azt már évtizedek alatt megszokhattuk, október utolsó vasárnapjára virradó hajnalban hazánkban is kezdetét veszi a téli időszámítás. Emiatt az elkövetkező napokban átmenetileg felborulhat a bioritmusunk.