Eyjafjöll: a természetes CO2-gyár

Az izlandi Eyjafjöll vulkán naponta mintegy 150-300 ezer tonna CO2-ot lövell a légkörbe, ami egy kis vagy közepes méretű európai gyár kibocsátásának felel meg.

A Durhami Egyetem egyik, földtudományokkal foglalkozó munkatársa, Colin Macpherson szerint, feltételezve, hogy a vulkán által kibocsátott gázok összetétele megegyezik egy, a közelben fekvő, korábban kitört vulkánéval, az Eyjafjöll naponta 150 ezer tonna CO2-ot juttat légkörünkbe.

A párizsi Geofizikai Intézet (IPGP) munkatársa, Patrick Allard becslései szerint viszont akár ennek a kétszeresét is kibocsáthatja a vulkán. A számok azonban csupán közelítő becslések.

Ha a becslések alapján modellezünk egy egész évet, az országok kibocsátási rangsorában a vulkán a 47. és 75. hely közé kerülne. Előbbi esetben megelőzné Ausztriát, Fehéroroszországot, Portugáliát, Írországot, Finnországot, Bulgáriát, Svédországot, Dániát és Svájcot is a 2005-ös adatbázis alapján.

A szakértők azonban hangsúlyozzák, hogy az izlandi vulkán az üvegházgáz-kibocsátás csupán csekély hányadához járult hozzá. 2005-ben az összes, emberi tevékenység által kibocsátott üvegházgáz mennyisége, szén-dioxid egységre átszámolva meghaladta a 36 ezer millió tonnát.

Egyesek úgy vélik, hogy a vulkán kitörése miatt elrendelt európai légtérzár jótékony hatású a klímaváltozás szempontjából, hiszen nem emelkedhettek a magasba a nagy CO2-kibocsátó sugárhajtású repülőgépek. Ez azonban nem igaz. Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) adatai szerint az Európai Unió 27 országa naponta közel 440 ezer tonna szén-dioxidot bocsát ki. Ennek egy részét fedezte a vulkán gázkigőzölgése, egy részét az, hogy a dél-európai repterek továbbra is üzemeltek. Másrészről, a légiforgalom hiányában az utasok busszal, vonattal, autóval vagy komppal jutottak el úticéljukra. Ráadásul, a CO2 közel 100 évig a légkörben marad, így a vulkáni plusz szén-dioxid egyáltalán nem mérsékli a felmelegedést.

A legújabb megfigyelések szerint az Eyjafjöll gleccser alatt közel 120 km-rel fekvő vulkán kedden továbbra is aktív volt, de a korábbiakkal ellentétben már inkább több lávát és kevesebb hamut lövellt ki. A vulkáni tevékenységet kísérő rengések kismértékben erősödtek, de a kitörések során már inkább láva kerül felszínre. A hamufelhő sokkal kisebbé vált, hiszen már nincs kellő légnedvesség a légkörben. A hamufelhő teteje korábban 6 ezer méterre nyúlt fel, ma már 5 ezer méter alatt maradt. Az aktivitás azonban gyorsan változik.

Becslések szerint a napokig fennálló repülési tilalom több mint 740 millió eurós kárt okozott a reptereknek és légitársaságoknak. Ma már az európai országok többsége megnyitotta légterét, igaz csak részlegesen. A közel 28 ezer járat fele indulhatott útnak. Ferihegyen is felfüggesztették a légtérzárat, a hazai reptér is fogad és indít járatokat, azonban míg napokig eltarthat, míg helyreáll a megszokott rend.

Eközben a Brit-szigeteket újabb hamufelhő közelítette meg, itt több reptér, köztük a Heathrow nem is nyitott ki. A por- és hamufelhő az elkövetkező napokban még akadályozhatja az európai légi közlekedést, de a hét vége felé a keletiesre forduló áramlással az amerikai partokat és Kanadát is elérheti.

Hírek, érdekességek

Télies napok március végén
Havazással érkezett meg hozzánk hétfőn egy mediterrán ciklon, ami várhatóan csak szerdán távozik térségünkből. Addig kitart a szokatlan, télies időjárás.
Zivatarokkal köszönt ránk a hétfő
Labilisabb légtömegek érkeztek hazánk fölé az éjszakai órákban, és a következő napok időjárását is meghatározzák. Csapadékosan indul a hét, senki ne hagyja otthon az esernyőjét.
Bő egy hónap után lehet újra 20 fok
A héten végre tartósan beköszöntött a tavasz, és tovább erősödik a felmelegedés. Bő egy hónap után újból elérheti a 20 fokot a hőmérséklet. Újra megjelentek a zivatarok is.
Csütörtökön megvolt az első nyári nap
Csütörtökön az országban idén először sokfelé melegedett 25 fok fölé délutánra a levegő.