Eyjafjöll: a természetes CO2-gyár

Az izlandi Eyjafjöll vulkán naponta mintegy 150-300 ezer tonna CO2-ot lövell a légkörbe, ami egy kis vagy közepes méretű európai gyár kibocsátásának felel meg.

A Durhami Egyetem egyik, földtudományokkal foglalkozó munkatársa, Colin Macpherson szerint, feltételezve, hogy a vulkán által kibocsátott gázok összetétele megegyezik egy, a közelben fekvő, korábban kitört vulkánéval, az Eyjafjöll naponta 150 ezer tonna CO2-ot juttat légkörünkbe.

A párizsi Geofizikai Intézet (IPGP) munkatársa, Patrick Allard becslései szerint viszont akár ennek a kétszeresét is kibocsáthatja a vulkán. A számok azonban csupán közelítő becslések.

Ha a becslések alapján modellezünk egy egész évet, az országok kibocsátási rangsorában a vulkán a 47. és 75. hely közé kerülne. Előbbi esetben megelőzné Ausztriát, Fehéroroszországot, Portugáliát, Írországot, Finnországot, Bulgáriát, Svédországot, Dániát és Svájcot is a 2005-ös adatbázis alapján.

A szakértők azonban hangsúlyozzák, hogy az izlandi vulkán az üvegházgáz-kibocsátás csupán csekély hányadához járult hozzá. 2005-ben az összes, emberi tevékenység által kibocsátott üvegházgáz mennyisége, szén-dioxid egységre átszámolva meghaladta a 36 ezer millió tonnát.

Egyesek úgy vélik, hogy a vulkán kitörése miatt elrendelt európai légtérzár jótékony hatású a klímaváltozás szempontjából, hiszen nem emelkedhettek a magasba a nagy CO2-kibocsátó sugárhajtású repülőgépek. Ez azonban nem igaz. Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) adatai szerint az Európai Unió 27 országa naponta közel 440 ezer tonna szén-dioxidot bocsát ki. Ennek egy részét fedezte a vulkán gázkigőzölgése, egy részét az, hogy a dél-európai repterek továbbra is üzemeltek. Másrészről, a légiforgalom hiányában az utasok busszal, vonattal, autóval vagy komppal jutottak el úticéljukra. Ráadásul, a CO2 közel 100 évig a légkörben marad, így a vulkáni plusz szén-dioxid egyáltalán nem mérsékli a felmelegedést.

A legújabb megfigyelések szerint az Eyjafjöll gleccser alatt közel 120 km-rel fekvő vulkán kedden továbbra is aktív volt, de a korábbiakkal ellentétben már inkább több lávát és kevesebb hamut lövellt ki. A vulkáni tevékenységet kísérő rengések kismértékben erősödtek, de a kitörések során már inkább láva kerül felszínre. A hamufelhő sokkal kisebbé vált, hiszen már nincs kellő légnedvesség a légkörben. A hamufelhő teteje korábban 6 ezer méterre nyúlt fel, ma már 5 ezer méter alatt maradt. Az aktivitás azonban gyorsan változik.

Becslések szerint a napokig fennálló repülési tilalom több mint 740 millió eurós kárt okozott a reptereknek és légitársaságoknak. Ma már az európai országok többsége megnyitotta légterét, igaz csak részlegesen. A közel 28 ezer járat fele indulhatott útnak. Ferihegyen is felfüggesztették a légtérzárat, a hazai reptér is fogad és indít járatokat, azonban míg napokig eltarthat, míg helyreáll a megszokott rend.

Eközben a Brit-szigeteket újabb hamufelhő közelítette meg, itt több reptér, köztük a Heathrow nem is nyitott ki. A por- és hamufelhő az elkövetkező napokban még akadályozhatja az európai légi közlekedést, de a hét vége felé a keletiesre forduló áramlással az amerikai partokat és Kanadát is elérheti.

Hírek, érdekességek

A hétvége ködfoltokat is tartogat
Frontmentes pár nap áll előttünk, de ez sajnos nem jelent mindenhol zavartalan napsütést.
Erős széllel érkezik a hidegfront
Csütörtök reggel egy markáns hidegfront éri el a Kárpát-medence térségét. Az ország nagy részén erős, néhol viharos lesz az északnyugati szél, a frontra érzékenyek készüljenek!
Rekord gyenge volt az idei atlanti hurrikánszezon
A 2013-as volt az elmúlt 30 év legkevésbé aktív hurrikánszezonja. Az alábbiakban röviden összefoglaljuk az idei elvárásokat, és az azokat megcáfoló gyenge szezon okait.
Christian Északnyugat-Európában tombol
Évek óta nem látott vihar söpör végig Európa északnyugati részén. Főként az orkán erejű, helyenként 180-190 km/órás lökésekkel járó szél okoz komoly károkat az Északi-tenger partján fekvő országokban.