Emberi hatások okozzák az egyre gyakoribb mediterrán aszályokat

Egy frissen megjelent tanulmány szerint az ember tehető felelőssé az egyre súlyosabb dél-európai szárazságokért.

Ugyan az elmúlt napokban özönvízszerű esők áztatták a Földközi-tenger medencéjének nyugati és középső részét, egy, a napokban megjelent értekezés arra hívja fel a figyelmet, hogy az emberi behatások nagyban okolhatók az elmúlt évek szokatlanul száraz mediterrán időjárásáért. A kutatás a téli időszak csapadékeloszlását vizsgálta, és a NOAA (Nemzeti Éghajlati Adatközpont) tudósai megállapították: egyre hosszabb száraz időszak várható az egyes évek telei során, és a száraz telek gyakorisága is növekedni fog. A mediterrán térség 12 legszárazabb éve közül 10 az elmúlt 20 év hideg évszakai közül került ki.

Az aszályos időszakok gyakoriságának növekedése, valamint mértéke túlságosan nagy mértékű ahhoz, hogy kizárólag természetes okai legyenek - állítják a kutatók. A megállapítás azért is aggodalomra ad okot, mert az érintett országokban a tél a csapadékos évszak, akkor kapják meg éves csapadékuk nagyobbik részét. Ha pedig még az ilyenkor szokásos esők is lemaradnak, akkor az beláthatatlan következményekkel jár a térség mezőgazdaságára és természeti erőforrásaira nézve.

A téli csapadék mennyiségének változása a mediterrán térségben 1902-2010-ig (forrás: NOAA)

A tudósok műszeres megfigyeléseket, méréseket, és klímamodelleket is felhasználtak a vizsgálatok során, melyekbe beépítettek olyan faktorokat is, mint az éghajlat természetes ingadozása, az időjárás jól ismert ciklikussága, az üvegházgázok hatása, és a NAO-index (Észak-atlanti Oszcillációs Index) - tehát alapos munkát végeztek. Az eredmény: a vizsgált, 1902-2010-ig tartó időszak aszály-gyakoriság növekedésének mintegy feléért a fosszilis tüzelőanyagokból származó üvegházgázok tehetők felelőssé, mégpedig a globális tengerfelszín hőmérsékletének emelkedése által.

A kiadott értekezés mindemellett jó egyezést mutat a globális klímamodellek térségre előállított előrejelzésével: vagyis szinte bizonyos, hogy a Földközi-tenger menti országok a közeljövőben egyre gyakrabban szenvednek majd a téli félév csapadékhiányától. 

Hírek, érdekességek

Zivatarokkal tarkított, lelassult hidegfront vonult át
2015. május 9-én, szombat este egy hidegfront érte el hazánk térségét. Már délután, a front előtt többfelé kipattantak zivatarok. Vasárnap az ország keleti harmadában még a lelassult front határozza meg időjárásunkat, a nap második felében sokfelé számíthatunk felhőszakadással, jégesővel kísért zivatarokra.
Vajon hoznak-e lehűlést a fagyosszentek?
Idén úgy látszik, beigazolódik a májusi népi regula, a hétvégi lehűlés egybeesik a fagyosszentek időszakával.
Két napra beköszönt a kánikula!
A május 4-ével induló hét első felében szokatlan, gyors ütemű melegedést élhetünk át, melynek következményeként átmenetileg - 5-én ás 6-án - az ország nagy részén 25, de délen akár 30 fok fölé is emelkedhet a hőmérséklet! A rendkívüli meleg sokaknál okozhat intenzív panaszokat, cikkünkből kiderül, hogyan vészelheti át az egészséges szervezet számára is nagyon megterhelő időszakot.
Jön a hideg!
A szívbetegek, az érrendszeri betegségekkel élők és a fejfájósok kellemetlen napok elé néznek: tartós kettősfronti hatással folytatódik az október, és jön az első komolyabb lehűlés is. Olvassa el, mire számíthat!