Emberi hatások okozzák az egyre gyakoribb mediterrán aszályokat

Egy frissen megjelent tanulmány szerint az ember tehető felelőssé az egyre súlyosabb dél-európai szárazságokért.

Ugyan az elmúlt napokban özönvízszerű esők áztatták a Földközi-tenger medencéjének nyugati és középső részét, egy, a napokban megjelent értekezés arra hívja fel a figyelmet, hogy az emberi behatások nagyban okolhatók az elmúlt évek szokatlanul száraz mediterrán időjárásáért. A kutatás a téli időszak csapadékeloszlását vizsgálta, és a NOAA (Nemzeti Éghajlati Adatközpont) tudósai megállapították: egyre hosszabb száraz időszak várható az egyes évek telei során, és a száraz telek gyakorisága is növekedni fog. A mediterrán térség 12 legszárazabb éve közül 10 az elmúlt 20 év hideg évszakai közül került ki.

Az aszályos időszakok gyakoriságának növekedése, valamint mértéke túlságosan nagy mértékű ahhoz, hogy kizárólag természetes okai legyenek - állítják a kutatók. A megállapítás azért is aggodalomra ad okot, mert az érintett országokban a tél a csapadékos évszak, akkor kapják meg éves csapadékuk nagyobbik részét. Ha pedig még az ilyenkor szokásos esők is lemaradnak, akkor az beláthatatlan következményekkel jár a térség mezőgazdaságára és természeti erőforrásaira nézve.

A téli csapadék mennyiségének változása a mediterrán térségben 1902-2010-ig (forrás: NOAA)

A tudósok műszeres megfigyeléseket, méréseket, és klímamodelleket is felhasználtak a vizsgálatok során, melyekbe beépítettek olyan faktorokat is, mint az éghajlat természetes ingadozása, az időjárás jól ismert ciklikussága, az üvegházgázok hatása, és a NAO-index (Észak-atlanti Oszcillációs Index) - tehát alapos munkát végeztek. Az eredmény: a vizsgált, 1902-2010-ig tartó időszak aszály-gyakoriság növekedésének mintegy feléért a fosszilis tüzelőanyagokból származó üvegházgázok tehetők felelőssé, mégpedig a globális tengerfelszín hőmérsékletének emelkedése által.

A kiadott értekezés mindemellett jó egyezést mutat a globális klímamodellek térségre előállított előrejelzésével: vagyis szinte bizonyos, hogy a Földközi-tenger menti országok a közeljövőben egyre gyakrabban szenvednek majd a téli félév csapadékhiányától. 

Hírek, érdekességek

Újabb hőség - mire figyeljünk?
Az idei nyárra nem lehet panaszuk a nyaralóknak, rövid megszakításokkal szinte végig a kedvükben járt az időjárás. Ráadásként az augusztus is hőhullámmal búcsúzik, mégpedig az idei ötödikkel. A tartós meleg azonban veszélyeket is rejt, ráadásul javában tombol a parlagfűszezon is.
Viharos szél, zivatarok, lehűlés – ezt okozza a keddi hidegfront
A hétfői meleg után kedden, a késő délutáni órákban egy markáns hidegfront érkezik a Kárpát-medencébe. A front előtt és a front vonalában is zivatarok pattanhatnak ki, a nyugati és középső tájakon estére nagyobb területen viharossá fokozódik a szél, szerdára pedig megérkezik a lehűlés is. A hirtelen változás sokaknál okozhat intenzív panaszokat, cikkünkből kiderül, hogyan vészelheti át a megterhelő időszakot.
Milyen lesz a hosszú hétvége időjárása?
A négynapos hosszú hétvégén kezdetben keleten borongós, míg nyugaton változékony időre van kilátás. Szombatig marad az erősen felhős, borult idő, vasárnaptól viszont javulásra számíthatunk, kellemes nyárias idő lesz. Cikkünk folyamatosan frissül, kövesse velünk augusztus 20-a időjárását!
10 fokos lehűlést hoz a pénteki hidegfront
A rekord meleget hozó, kora nyárias csütörtöki nap után péntek délután egy markáns hidegfront hoz 10 fokos lehűlést szombatra. Az azt követő napokban pedig tartósan a sokéves átlag alatt marad a hőmérséklet. A hirtelen változás sokaknál okozhat intenzív panaszokat, cikkünkből kiderül, hogyan vészelheti át a megterhelő időszakot.