Emberi hatások okozzák az egyre gyakoribb mediterrán aszályokat

Egy frissen megjelent tanulmány szerint az ember tehető felelőssé az egyre súlyosabb dél-európai szárazságokért.

Ugyan az elmúlt napokban özönvízszerű esők áztatták a Földközi-tenger medencéjének nyugati és középső részét, egy, a napokban megjelent értekezés arra hívja fel a figyelmet, hogy az emberi behatások nagyban okolhatók az elmúlt évek szokatlanul száraz mediterrán időjárásáért. A kutatás a téli időszak csapadékeloszlását vizsgálta, és a NOAA (Nemzeti Éghajlati Adatközpont) tudósai megállapították: egyre hosszabb száraz időszak várható az egyes évek telei során, és a száraz telek gyakorisága is növekedni fog. A mediterrán térség 12 legszárazabb éve közül 10 az elmúlt 20 év hideg évszakai közül került ki.

Az aszályos időszakok gyakoriságának növekedése, valamint mértéke túlságosan nagy mértékű ahhoz, hogy kizárólag természetes okai legyenek - állítják a kutatók. A megállapítás azért is aggodalomra ad okot, mert az érintett országokban a tél a csapadékos évszak, akkor kapják meg éves csapadékuk nagyobbik részét. Ha pedig még az ilyenkor szokásos esők is lemaradnak, akkor az beláthatatlan következményekkel jár a térség mezőgazdaságára és természeti erőforrásaira nézve.

A téli csapadék mennyiségének változása a mediterrán térségben 1902-2010-ig (forrás: NOAA)

A tudósok műszeres megfigyeléseket, méréseket, és klímamodelleket is felhasználtak a vizsgálatok során, melyekbe beépítettek olyan faktorokat is, mint az éghajlat természetes ingadozása, az időjárás jól ismert ciklikussága, az üvegházgázok hatása, és a NAO-index (Észak-atlanti Oszcillációs Index) - tehát alapos munkát végeztek. Az eredmény: a vizsgált, 1902-2010-ig tartó időszak aszály-gyakoriság növekedésének mintegy feléért a fosszilis tüzelőanyagokból származó üvegházgázok tehetők felelőssé, mégpedig a globális tengerfelszín hőmérsékletének emelkedése által.

A kiadott értekezés mindemellett jó egyezést mutat a globális klímamodellek térségre előállított előrejelzésével: vagyis szinte bizonyos, hogy a Földközi-tenger menti országok a közeljövőben egyre gyakrabban szenvednek majd a téli félév csapadékhiányától. 

Hírek, érdekességek

Rekord magas hőmérsékletek
A NOAA nemrégiben elvégzett kutatásai szerint a Föld felszínének hőmérséklete továbbra is emelkedik. Az idei év júliusa minden idők legmagasabb felszíni vízhőmérsékleteit eredményezte. A korábbi rekordot az 1998-as év tartotta, de ez most több mint 1 fokkal megdőlt.
A Fülöp-szigetek térségében szinte egymást érik a trópusi ciklonok. A hétvégén pusztító, Kujira nevet viselő tájfun után csütörtökön újabb vihar éri el a szigetország északi részét. A Chan-Hom az előrejelzések szerint sokfelé okoz majd kiadós esőzéseket és áradásokat.
Védekezzünk az UV sugárzás ellen
Nyáron a nagy meleg és napsütés sok embert a szabadba csábít, ám nem árt, ha tisztában vagyunk azzal, hogy a túlzásba vitt napozás milyen veszélyeket rejt. Az UV sugárzás ugyanis komoly veszélyforrás.
Szélsőséges időjárás hazánkban
Az elmúlt napok, hetek időjárására a változékonyság volt leginkább jellemző. Az ország északi részén, május végén, több helyen mértek fagypont körüli minimum hőmérsékletet, Nyugat-Magyarországon május 30-án 8 fok volt a legmagasabb nappali hőmérséklet.