Egyre melegebb a Tanganyika-tó

A világ egyik legnagyobb édesvízi tavának felszíne olyan meleg, mint az elmúlt 1500 évben még soha. A víz hőmérsékletének emelkedése veszélyezteti az élővilágot és vele milliók táplálékforrását is.

Közel 33 ezer négyzetkilométeres felületével a Tanganyika-tó a világ második legnagyobb édesvízi tava, és maximális 1470 méteres mélységével a szibériai Bajkál-tó után egyúttal a legmélyebb állóvíz is. Közép-Afrikában, a Nagy Hasadékvölgy nyugati ágában helyezkedik el.

A kutatások során a tó üledékmintáit analizálták, amelyek segítségével 1500 évre visszamenőleg tudták rekonstruálni a víz felszínhőmérsékletének alakulását. A vizsgálatokból kiderült, hogy soha nem volt olyan meleg a vízfelszín, mint napjainkban. A legnagyobb hőmérséklet-változás pedig a 20. századra tehető, ami az ökoszisztémára is kihat. A felszíni átlaghőmérséklet jelenleg 26 Celsius fok.

A Tanganyika-tó a világ egyik leggazdagabb ökoszisztémával rendelkező édesvízi tava. Az állatfajok többsége, köztük a szardínia a felső 100 méteres rétegben él. 100 méter alatt a víz egyre kevesebb oxigént tartalmaz, egy bizonyos mélység után pedig már egyáltalán nincs benne oxigén. A tó ezen két rétegének keveredése a szél függvénye. A szél felkavarja vizet, ezzel a felszín felé mozdulnak a tápláléklánc alján álló algák számára nélkülözhetetlen tápanyagokat tartalmazó mélyebben fekvő víztömegek. A felmelegedéssel azonban ez az átkeveredés egyre veszít intenzitásából, sőt egyre élesebbé válik a hidegebb és melegebb rétegek közti sűrűségkülönbség is. Így egyre esősebb szelek kellenek ahhoz, hogy tápanyag szállítódjon a felszín felé.

Mindez az emberekre is hatással van, hiszen közel 10 millió afrikai számára az elsődleges fehérjeforrást a Tanganyika-tóból származó halak jelentik, megélhetésüket pedig a halászat biztosítja. Másrészről, a tó fedezi friss ivóvízigényüket is. A következmények tehát drámaiak lehetnek.

Hírek, érdekességek

Hogyan ért véget a nyár negyedik hőhulláma?
Az augusztus 5-én kezdődő, augusztus 16-áig tartó hőhullám volt a negyedik és egyben a leghosszabb is a 2015-ös év nyarán. Egy nyugat felől érkező hidegfrontnak köszönhetőn augusztus 17-étől kezdve már 30 fok alatt várhatóak a csúcshőmérsékletek. A front előtt egy zivatarlánc is kialakult.
Még napokig szélvihar tépázza  az idegeinket
Viharos széllel köszöntött be az idei április, és a következő napokban is országszerte erős, többször viharos lesz a légmozgás. Ez a szervezetet is rendkívül igénybe veszi, cikkünkben nem csak a lehetséges panaszokról, de azok megelőzéséről, enyhítéséről is olvashat!
A nyár leghosszabb hőhulláma véget ér!
A rekord hosszúságúnak számító hőhullám is egyszer véget ér, mégpedig egy nyugat felől érkező hidegfrontnak köszönhetően. A front mentén sokfelé zivatarok várhatóak, felhőszakadás, illetve jégeső kíséretében.
Egy órával kevesebbet alhatunk
Vasárnapra virradó hajnalban kezdetét veszi a nyári időszámítás. Hajnali 2 órakor 1 órával előbbre kell állítani az órákat. A következő napokban átmenetileg felborulhat a bioritmusunk, alvászavarok is jelentkezhetnek. Olvassa el, hogyan védheti ki az óraátállítás kellemetlen hatásait!