A déli féltekére érkezik a tél

Míg nálunk az északnyugati határszélen élők kivételével már mindenki a már-már nyárias melegnek örül, a Föld túloldalán lassan-lassan beköszönt a tél.

Tasmania szigetének néhány részén már havazott is a napokban. Egy hidegfront mögött sarkvidéki eredetű levegő áramlott a sziget fölé az Antarktisz felől. A magasabban fekvő tájakon hó, míg máshol eső formájában érkezett a csapadék. A nagyobb tengerparti városok levegőjét is lehűtötte a front, a hobarti repülőtéren múlt vasárnap még közel 22 fokot mértek, míg keddre már csak 16,4 fok volt a maximumhőmérséklet.

A helyi meteorológusok szerint nem meglepő a jelenség, az első hó azokon a tájakon általában április végén, május elején várható.

forrás: www.booktasmaniaaccommodation.com.au

A hobarti kikötő madártávlatból

 

Tegnap (április 19-én) a leghidegebbet a déli féltekén, -69, 4 °C-ot az Antarktiszon levő Concordia nevű kutatóállomáson mérték. A téli félévben az állomás elérhetetlen, az ott maradó kutatók szinte teljes elszigeteltségben telelnek át. Jelenleg 15 ember tartózkodik az állomáson, 5 olasz, 9 francia és 1 görög kutató. A hely egyébként a Föld egyik leghidegebb pontja, a hidegrekord itt -84,6°C, amit 2010-ben mértek.

Nálunk jelenleg sokkal kellemesebb tartományban mozog ma a hőmérséklet, hajnalban sem volt már talajmenti fagy, az ország nagy részén pedig szikrázó napsütés melegíti a levegőt, így a hőérzetünk igencsak nyáriasan alakul. Az északnyugati tájakon van csak a sokéves átlagnál kissé hűvösebb idő.

Hírek, érdekességek

Veszélyben a libanoni cédrusok
Libanon jelképét a klímaváltozás fenyegeti. A cédrust fölvették a veszélyeztetett fajok listájára.
A vulkáni por lenne a megoldás?
A brit Royal Society az utóbbi időben nagy energiákat fordít vulkánkitörések szimulációjára, ugyanis a klímaváltozás problémájának egy lehetséges megoldását a vulkáni hamu hőmérséklet-csökkentő hatásában látják.
Süllyedő deltavidékek, emelkedő tengerszint
Egy, a napokban megjelent tanulmány szerint a világ főbb deltavidékeinek kétharmadát veszélyezteti az emelkedő tengerszint, illetve a süllyedő szárazföld.
Drasztikus melegedés az Északi-sarkon
A globális felmelegedést okozó üvegházhatású gázkibocsátás következtében az Északi-sarkvidék hőmérséklete az elmúlt évtizedben 2000 éves rekordot döntött. Ez teljesen ellentétes a természetes hűtési folyamatokkal, amelyek már több mint 4 ezer éve tartanak.