A csillagászok 32 új exobolygót fedeztek fel

Európai csillagászok Chilében kutatnak új exobolygók után. Ma már közel 400 Naprendszeren kívüli bolygót ismerünk.

A portói asztronómiai konferencián (Towards other Earths: perspectives and limitations in the ELT era) jelentették be az új felfedezéseket, amelyeket a chilei La Sillában működő Európai Déli Csillagvizsgáló (ESO) távcsövére szerelt HARPS-spektrográf segítségével találtak.

A spektrográf a csillagok színképvonalában a körülöttük keringő bolygók gravitációs hatása miatt bekövetkező eltolódásokat mutatja ki. A tudósok az eltolódások helyén égitesteket feltételezhetnek, és az eltolódás mértékéből kiszámíthatják a bolygók méretét és tömegét.

A HARPS-spektrográffal eddig 75 bolygót fedeztek fel, amelyek 30 naprendszerben oszlanak el. A műszer rendkívüli pontosságának köszönhetően különösen jó a kisebb tömegű, a Földnél mindössze néhányszor nagyobb ún. szuper-Földek, illetve a Neptunuszhoz hasonló exobolygók azonosításában. A csillagászok elsősorban a Föld-típusú bolygókat kutatják, mert a tudomány jelenlegi állása szerint ezeken alakulhattak ki olyan körülmények, amelyek az élet kialakulásához vezethettek.

A kutatócsoport megígérte, hogy az év végéig további felfedezésekről számolnak majd be.

Hírek, érdekességek

Zord idő van Északkelet-Európában
Európa északkeleti részén délután sokfelé csak -10 fokot mutattak a hőmérők, hajnalban pedig -30 fok közeli értékek is előfordultak. A napokban már ide is megérkeznek az enyhe légtömegek.
Pénteken a délutáni órákra több mint egy méteresre hízott a hóréteg a Kékestetőn. Ez még télen is szokatlan, március végén pedig kuriózumnak számít.
Nyolcvanéves hidegrekord dőlt meg
Folytatódott a rendkívüli időjárás,a hóviharok után nyolcvanéves hidegrekord dőlt meg szombat reggel. Vasárnap hajnalban újabb rekordok születhetnek.
Európa széleire szorulnak a ciklonok
Egy nyugatról kelet felé helyeződő anticiklon osztja ketté Európát, átmenetileg a kontinens délnyugati és északkeleti részei fölé szorítva a ciklonokat.