A Csendes-óceáni szigeteknél a lét a tét

Az Oxfam nemzetközi segélyszervezet szerint, a fejlett országoknak sürgősen cselekedniük kell, hogy segíthessenek a csendes-óceáni szigetek lakóinak megbirkózni a klímaváltozással.

A klímaváltozás okozta tengerszint emelkedés miatt, 2050-re a Csendes-óceán Ázsiához közeli szigetein közel 75 millió ember kényszerülhet rá, hogy elhagyja az otthonát.

Barry Coates, az Oxfam új-zélandi igazgatója szerint az éghajlatváltozás kihatással lehet a csendes-óceáni térség anyagi helyzetére, illetve befolyásolhatja a térség fejlődését is. Az azonnali cselekvés hiányban a szegényebb országokban a fejlődést felváltja a folyamatos gazdasági hanyatlás.

A korallzátonyok és az olyan kis szigeteket mint amilyen Tuvalu, Kiribati és a Marshall-szigetek kiváltképp sérülékenyek. Ezen szigetek területének nagy része olyan egyedülálló korall-atollokon helyezkedik el, amelyek gyakran csak két-három méterrel emelkednek a tengerszint fölé. Koroll-atolloknak nevezik a korallzátonyokból felépülő, gyűrű alakú szigeteket vagy szigetcsoportokat, amelyek a tengeri vulkánok körül keletkeznek.

A klímaváltozás várható következményei között szerepelnek az egyre hevesebb viharok, az egyre erősebb trópusi ciklonok, a talaj erózió és a tengerpartok pusztulása. A tudósok olyan egészségügyi kockázatoktól is tartanak mint a malária vagy a trópusi náthaláz elterjedése.

Ha a gazdag, fejlett országok, mint amilyen Ausztrália és Új-Zéland is, nem tesznek sürgős lépéseket az üvegházhatású gázkibocsátás mérséklésére, számos csendes-óceáni sziget lakhatatlanná válik.

A gazdaságilag fejlett országoknak 2020-ra legkevesebb 40 százalékkal, 2050-re pedig legalább 95 százalékkal kellene csökkenteniük károsanyag-kibocsátásukat, hogy a katasztrofális klímaváltozás elkerülhető legyen. Az Oxfam becslése szerint ehhez az országoknak évente 150 milliárd dollár ráfordításra lenne szükségük.

A cikkajánló kép forrása: abcnews.go.com

Hírek, érdekességek

Óceánok és klímaváltozás
A klímaváltozást az üvegházhatású gázok, azon belül is elsősorban a szén-dioxid légköri koncentrációjának megnövekedésével szokás összefüggésbe hozni. A szén-dioxid amellett, hogy szerepet játszik a Föld átlaghőmérsékletének emelkedésében, az óceánok elsavasodását is előidézi.
Június a zivatarok hónapja volt
Június a szélsőségek hónapja volt. Akadtak nagyon meleg, csapadéknélküli napok és voltak hűvösebb, kiadós esőzéseket hozó időszakok. A hónap utolsó napjaiban egy sekély ciklon okozott az ország nagy részén özönvízszerű esőzést.
Több fokos lehűlés a Balaton Sound-ra
Egy gyenge hidegfront hatására kedden és szerdán többfelé alakul ki zápor, zivatar, és a hőmérséklet is több fokkal visszaesik. A fesztiválozóknak változékony időre, és a hétvégén hűvös hajnalokra kell számítaniuk.
Veszélyben Mexikó vízkészletei
Mexikót az elmúlt 70 év legsúlyosabb aszálya sújtotta idén, becslések szerint mintegy 1,16 milliárd dollárnyi (223 milliárd forint) kárt okozva. A vízügyi hatóságok szerint 2010-ben Mexikó kritikus mértékű vízkészlet csökkenéssel nézhet szembe.