A Csendes-óceáni szigeteknél a lét a tét

Az Oxfam nemzetközi segélyszervezet szerint, a fejlett országoknak sürgősen cselekedniük kell, hogy segíthessenek a csendes-óceáni szigetek lakóinak megbirkózni a klímaváltozással.

A klímaváltozás okozta tengerszint emelkedés miatt, 2050-re a Csendes-óceán Ázsiához közeli szigetein közel 75 millió ember kényszerülhet rá, hogy elhagyja az otthonát.

Barry Coates, az Oxfam új-zélandi igazgatója szerint az éghajlatváltozás kihatással lehet a csendes-óceáni térség anyagi helyzetére, illetve befolyásolhatja a térség fejlődését is. Az azonnali cselekvés hiányban a szegényebb országokban a fejlődést felváltja a folyamatos gazdasági hanyatlás.

A korallzátonyok és az olyan kis szigeteket mint amilyen Tuvalu, Kiribati és a Marshall-szigetek kiváltképp sérülékenyek. Ezen szigetek területének nagy része olyan egyedülálló korall-atollokon helyezkedik el, amelyek gyakran csak két-három méterrel emelkednek a tengerszint fölé. Koroll-atolloknak nevezik a korallzátonyokból felépülő, gyűrű alakú szigeteket vagy szigetcsoportokat, amelyek a tengeri vulkánok körül keletkeznek.

A klímaváltozás várható következményei között szerepelnek az egyre hevesebb viharok, az egyre erősebb trópusi ciklonok, a talaj erózió és a tengerpartok pusztulása. A tudósok olyan egészségügyi kockázatoktól is tartanak mint a malária vagy a trópusi náthaláz elterjedése.

Ha a gazdag, fejlett országok, mint amilyen Ausztrália és Új-Zéland is, nem tesznek sürgős lépéseket az üvegházhatású gázkibocsátás mérséklésére, számos csendes-óceáni sziget lakhatatlanná válik.

A gazdaságilag fejlett országoknak 2020-ra legkevesebb 40 százalékkal, 2050-re pedig legalább 95 százalékkal kellene csökkenteniük károsanyag-kibocsátásukat, hogy a katasztrofális klímaváltozás elkerülhető legyen. Az Oxfam becslése szerint ehhez az országoknak évente 150 milliárd dollár ráfordításra lenne szükségük.

A cikkajánló kép forrása: abcnews.go.com

Hírek, érdekességek

A nyár leghosszabb hőhulláma véget ér!
A rekord hosszúságúnak számító hőhullám is egyszer véget ér, mégpedig egy nyugat felől érkező hidegfrontnak köszönhetően. A front mentén sokfelé zivatarok várhatóak, felhőszakadás, illetve jégeső kíséretében.
Egy órával kevesebbet alhatunk
Vasárnapra virradó hajnalban kezdetét veszi a nyári időszámítás. Hajnali 2 órakor 1 órával előbbre kell állítani az órákat. A következő napokban átmenetileg felborulhat a bioritmusunk, alvászavarok is jelentkezhetnek. Olvassa el, hogyan védheti ki az óraátállítás kellemetlen hatásait!
Rekord hosszú hőségriadó
2015 augusztusa a Magyarországon valaha volt leghosszabb hőségriadóval nyitott! Korábban még soha nem rendeletek el 11 napon át tartó riasztást, amiből 6 napon a legmagasabb fok van érvényben.
Tavaszi napéjegyenlőség pénteken
Idén március 20-ára esik a napéjegyenlőség, amely egyben a csillagászati tavasz kezdetét is jelenti az északi féltekén.Érdekesség, hogy ezen a napon napfogyatkozást is megfigyelhetünk hazánkból!