Christian Északnyugat-Európában tombol

Évek óta nem látott vihar söpör végig Európa északnyugati részén. Főként az orkán erejű, helyenként 180-190 km/órás lökésekkel járó szél okoz komoly károkat az Északi-tenger partján fekvő országokban.

A Brit-szigetektől északra
elhelyezkedő Burkhard elnevezésű
viharciklon déli peremén kialakult újabb viharciklon – amely a Christian nevet kapta – rég nem látott
erősségű széllel száguldott át Északnyugat-Európán. A legmagasabb fokozatú,
piros riasztást adták ki a legtöbb part menti tartományra az érintett
országokban – így Nagy-Britanniában, Hollandiában, Németországban, Dániában,
Svédországban, valamint Lengyelország és a Balti-államok partvidékeire is.

Az Angliától délre fekvő
Wight-szigeten közel 160, a brit szárazföld belsejében pedig 110-120 km/órás
lökéseket produkált a szigetországban csak „Szt.
Júdás-napi vihar
”-ként emlegetett ciklon. Angliában mintegy 270 000,
Franciország partvidékén pedig legalább 40 000 ember maradt áram nélkül. Londonban
és környékén a 90-110 km/órás széllökések komoly fennakadásokat okoztak a
tömegközlekedésben. Autópályákat kellett lezárni, Délkelet-Angliában pedig
gyakorlatilag megbénult a vasúti közlekedés. A legforgalmasabb európai repülőtéren,
a londoni Heathrow-n mintegy 130 járatot kellett törölni, de más légiforgalmi
kikötőkben – így az amszterdami Schipol-on is – jelentős késésekre kell
számítani.

Nagy-Britanniában az 1987-es „Nagy
Vihar”-ként emlegetett eset óta nem nagyon volt példa ilyen erős szélre. A 26
évvel ezelőtti történelmi vihar 185 km/órás széllökést produkált, valamint 18
halálos áldozatot követelt, kidöntött 15 millió fát és több százezer ház
tetejét szaggatta le.

A vihar nem csak Angliában, hanem
az Északi-tenger mentén fekvő többi országban – így Franciaország északi részén,
Hollandiában, Németországban és Dániában is – jelentős károkat és forgalmi
fennakadásokat okozott. Németország Schleswig-Holstein nevű tartományában több
mint 170, az előbb említett tartománytól nyugatra fekvő Helgoland szigetén
pedig egészen hihetetlen, 192 km/órás széllökést is regisztráltak a délután
folyamán! A viharban többen életüket vesztették, amikor fa dőlt a lakóhelyükre
vagy az autójukra.

A németországi Schleswig-Holstein
tartományban a délután 15 UTC-ig mért legerősebb széllökések km/órában –
látható, hogy volt 170 km/óránál erősebb lökés is, ami már egy kisebb hurrikánnak
is becsületére válna. Forrás: wetteronline.de

A vihar most Svédország déli
része felé tart, ahol szintén orkán erejű szélre kell felkészülniük az ott
lakóknak. A viharciklont a skandináv országban Simone néven fogják emlegetni – feltehetően még hosszú évekig. A
viher kedd reggelre éri el a Balti államokat, ahol pálya- és ámokfutása is –
remélhetőleg – véget fog érni.

Forrás: facebook.com/uwz.at

Hírek, érdekességek

Végre javul az idő
A több mint hat napig a térségünkben veszteglő ciklon kettősfrontja végre feloszlik, a következő pár napban már nem kell jelentős esőzéstől tartani. Ezzel együtt egyre több napsütés melegíti a levegőt.
A következő napokban átmenetileg véget ér a késő nyári, több-kevesebb napsütéssel tarkított idő: szerdától a hétvégéig tartósan borongós, esős idő várható. Az ország nagy részén jelentős, többnyire egy-, de helyenként akár kéthavi csapadékmennyiséget meghaladó eső is eshet a következő 4-5 nap során! A magyarországi folyók többségén ismét árhullám várható.
Az elmúlt 100 évben alig esett ennyi eső júliusban - összefoglaló az idei nyárról
A 2014. évi nyár ugyan igencsak szűkölködött hőmérsékleti szélsőértékekben, de azért idén sem maradtunk kirívó, extrém események nélkül a nyáron – ezek azonban leginkább a csapadékmennyiségekhez voltak köthetőek: az elmúlt 100 év egyik legcsapadékosabb júliusát éltük meg.
Nyugaton esős, őszies, keleten késő nyári idővel kezdődik a tanév
Az ország nyugati és keleti felében eltérő időjárással kezdődik a tanév szeptember 1-jén, hétfőn: míg a Dunántúlon egy lelassult frontrendszer esős, hűvös időt okoz, addig a front előtt, keleten még kellemes, meleg, késő nyári időben indulhatnak iskolába a diákok.